Az emberek már évezredek óta keresik a hosszú élet titkát, és bár a várható élettartamot tényleg jelentősen sikerült jelentősen feljebb tornászni az elmúlt mintegy 50 évben, azért a bölcsék kövére még senki nem akadt rá. Ráadásul a férfiak átlagban kevesebb ideig élnek, mint a nők, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza, Pedig van egy egyszerű, régóta jól ismert és alkalmazott – bár első pillantásra talán meghökkentőnek vagy épp bizarrnak tűnő módszer – amellyel a szerencsétlen sorsú hímnemű populáció tagjainak életidejét jelentősen meg lehetne hosszabbítani. Ez a módszer pedig nem más, mint a
kasztráció.
Vagyis a herék (tudományos nyelven: gonád) gyengéd, ám határozott eltávolítása.
Uránosz kasztrálása (forrás: Wikipedia)
Túlélték a királyokat
Erről legutóbb Cat Bohannon író, tudományos kutató beszélt nyilvánosan Nagy Britannia egyik legfontosabb irodalmi-művészeti eseményén, a walesi Hay Festivalon. Ahogy ő a fogalmazott „a kasztrálás egy lehetséges módja annak, hogy a hím emlősök tovább éljenek”. Ezt a jelenséget először a 20. század közepén figyelték meg a koreai eunochoknál, illetve olyan amerikai férfiaknál, akiket – általában mentális betegség miatt – intézetbe zártak és kasztráltak.
Míg korábban azt hitték, hogy az átlagos élettartam-különbség mögött viselkedésbeli okok állnak („buta fiúk felelőtlen dolgokat csinálnak”), úgy tűnik, hogy ez valamiképpen az „immunrendszerrel és a sejtjavítással” van kapcsolatban. A férfiak „több fertőzést kapnak” életük során, és „nagyobb eséllyel lesznek rákosak, a prognózisuk pedig sok esetben egy kicsit rosszabb”.
Cat Bohannon az előadását részben 2012-ben, a Current Biology nevű szaklapban megjelent tanulmányra alapozta, amely a koreai eunuchok (akiket a közhiedelemmel ellentétben az esetek többségében megtarthatták a péniszüket) életkilátásait elemezte. A tanulmányban a kutatók a Yang-Se-Gye-Bo nevű genealógiai nyilvántartást használták, amely a 14. századtól a 20. század elejéig uralkodó Csoszun-dinasztia idején a koreai császári udvarban dolgozó eunuchokat követte nyomon. A kutatók 81 eunuchot tudtak azonosítani, akiket még gyerekkorukban kasztráltak, és megállapították, hogy átlagosan 70 éves korukig éltek, vagyis lényegesen tovább, mint a hasonló társadalmi státuszú férfiak. Jellemzően még a királyok sem élték meg az 50. életévüket.
A herék eltávolítására többnyire olyan betegségek miatt (gümőkór, daganatok) kerül sor, amelyek már gyógyíthatatlan stádiumba jutottak, vagy olyan sérülések miatt, amelyek a herét összezúzták vagy annak súlyos fertőzéséhez/üszkösödéséhez vezethetnek. A herék betegsége nélkül is végeztek hajdanán (és talán illegálisan ma is) kasztrálást; gyermekkorban azért, hogy az énekhang gyermekies jellegét megtartsák (olaszoknál), vagy a muszlimoknál olyan egyéneken, akikre a hárem őrzését bízták (eunuch, spado, castrato), de ez orvosilag indokolatlan, és alapvetően ellenkezik a mai orvosi etikával.
A kasztrálás után ugyanis, ha gyermek- vagy fiatalkorban végezik, mindazon változások, amik a serdülő korban ki szoktak fejlődni (pl. a gége növekedése és a férfias hangfekvés kialakulása), és a férfiasság jellegét képezik, elmaradnak. A nemi ösztön kialszik vagy csak nyomaiban marad meg, és ezzel együtt a nemzési, valamint sokszor a közösülési képesség is elvész. A gyermekes hang nem változik át érces, mélyebb férfihangra, a szakáll kifejletlen marad.
A 81 eunuch közül hárman 100 évig éltek, ami jóval magasabb arányú, mint ami a modern társadalmakban megszokott. A százévesek jelenlegi előfordulási gyakorisága például Japánban 3500 emberből 1, az Egyesült Államokban pedig 4400 emberből 1.
Így a koreai eunuchok körében a százévesek előfordulása legalább 130-szor magasabb volt, mint a mai fejlett országokban.
Azok a fránya hormonok
„Tanulmányunk alátámasztja azt az elképzelést, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik a férfiak élettartamát” – írják a szerzők. Korábbi kutatások alapján a ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a férfi nemi hormonok negatívan befolyásolhatják az immunrendszert, és „hajlamosíthatják a férfiakat a káros szív- és érrendszeri betegségekre”. Megjegyzik továbbá, hogy az elmélet segít megmagyarázni, hogy számos egyéb faj nőstényei miért élnek tovább, mint a férfiak.
De míg az állatkísérletek egyértelműen azt sugallják, hogy a kasztrálás hosszabb életet eredményez, az embereken végzett vizsgálatok nem minden esetben egyértelműek. Egy, a kasztrált és nem kasztrált énekesek körében végzett vizsgálat esetében nem volt különbség az élettartamban a két csoport között; egy másik, intézeti, mentálisan beteg férfiak élettartamát tanulmányozó kutatás ugyanakkor arra jutott, hogy azok, akiket kasztráltak, átlagban 14 évvel tovább éltek, mint kasztrálatlan társaik.
És vannak más okai is annak, hogy a nők túlélhetik a férfiakat, például az ösztrogén jelenléte, amely hozzájárulhat a hosszú élethez. Dr. L. Stephen Coles, a Los Angeles-i Gerontológiai Kutatócsoport társalapítója szerint a nők azért élhetnek tovább, mert van egy tartalék X-kromoszómájuk, így a nő teste afféle sejtkeverék, amelynek egyik fele az anyjától származó aktív X-kromoszómát tartalmazza, a másik fele pedig az apjától származik. Ha az egyik X-kromoszómán hiba van, a sejtjeinek fele nem lesz érintett.
Afrikai eunoch Iránban (fotó: Wikipedia)
Mesterséges méh
Bohannon előadásában arra is kitért, hogy a nőknek „egy napon majd lesz mesterséges méhe”, bár lehet, hogy csak évszázadok múlva, az pedig biztos, hogy ez komoly etikai kérdéseket vet fel.
„Tegyük fel, hogy ez mindenkinek elérhető lesz, nem csak a gazdag nők számára; akkor vajon etikus lesz-e valaha is megkérni egy embert, akinek biológiai méhe van, hogy teherbe essen, ha ez egy testen kívül méh segítségével is megtehető?”.
Mint mondta, a technológia kifejlesztése hosszú időbe telik, mert ez nem egyszerűen egy zsák, amiben csodálatos módon kifejlődik egy gyerek, hanem egy egész női test. Amikor egy emlős terhes, akkor az egész test terhes. „A teljes rendszer úgy van kialakítva, hogy befolyásolja azt, ami a méhben történik – immunológiai hatóanyagok, amelyek áthaladnak a méhlepényi gáton, stb. Ez tehát azt jelenti, hogy sokkal többet kell tudnunk a női testről ahhoz, hogy megpróbáljunk egy mesterségeset építeni.”
