Ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul. Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását. Idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.
A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok jöttek Magyarországra: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek, ám a legfőbb probléma velük a betegségterjesztő képességük – írja az MTI Kurucz Kornélia biológusnak a Kék bolygó című podcastban elhangzott állításai alapján.
A szakember aggasztóbb nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue vírus, vagy a Zika. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában. Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azzal viszont, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, így egyre fokozódik a kockázat.
Sőt az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére: a dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.
Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, akár Magyarországon, hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően
– hangsúlyozta a biológus, aki szerint a legjobb védekezés a megelőzés, azaz magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni. Ennek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése, akár a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztításával.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
