Minden évben mintegy 3700 csecsemő kerül az RSV miatt kórházba hazánkban – háromszor annyi, mint influenzától. A vírus ráadásul nemcsak a legkisebbeket, hanem a 60 év felettieket, a krónikus szív- és tüdőbetegeket, az izombetegséggel vagy Down szindrómával élőket, valamint az immunhiányos embereket is komoly veszélybe sodorja. Az RSV okozta terhelés így egyszerre jelenik meg a családok életében és az egészségügyi rendszerben.
A COVID felborította a szezonális hullámok ritmusát
Magyarországon az RSV szezonja minden évben novemberben indul. Ekkor kezd nőni az esetszám, azonban karácsony környékén rendszerint van némi visszaesés: az emberek több időt töltenek otthon, családi körben, így a vírus kevésbé tud terjedni. Az igazi nagy hullám januárban és főként februárban jelentkezik, hogy aztán a szezon rendszerint áprilisra lecsendesedjen.
Dr. Tálosi Gyula elmondása szerint az RSV korábban kétéves ciklusokban erősödött fel: enyhébb években hozzávetőleg 40, erősebb években 60 beteg került hozzájuk. A COVID azonban felborította ezt a ritmust. Előbb az elzárások visszaszorították az összes légúti vírus terjedését, azonban a korlátozások feloldásakor az RSV „visszapattant”: ekkor már körülbelül 100 beteget fogadtak Kecskeméten – összhangban a már említett országos tendenciákkal.
Fotó: profimedia
A hirtelen megugrás egyik oka az volt, hogy a COVID-időszak alatt a várandós anyák nem találkoztak a vírussal, így a szervezetük nem termelt olyan ellenanyagokat, amelyek korábban a placentán keresztül védelmet nyújtottak a magzatoknak.
Dr. Tálosi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a védelmet oltással is meg lehet szerezni: Magyarországon a gyógyszertárakban beszerezhető olyan vakcina, amelyet a várandósság harmadik harmadában kell felvenni. Ez egy aktív immunizáció, vagyis az oltás a szervezet saját immunrendszerét készteti arra, hogy ellenanyagokat termeljen és immunmemóriát alakítson ki. Az oltás antigént (legyengített vagy elölt kórokozót, illetve annak egy darabját) tartalmaz, amelyet az immunrendszer felismer, és megtanul ellene védekezni. Születéshez közeli időpontban kell beadni, hogy a baba a születése után még rendelkezzen védelemmel.
Az oltatlan anyák újszülöttjeinek passzív immunizációt lehet biztosítani, vagyis készen kapott, előre legyártott ellenanyagokat lehet juttatni a baba szervezetébe. Ilyen módon az oltott anyák gyermekeinek a védelmét is meg lehet erősíteni. Fontos újdonság, hogy most már létezik olyan oltóanyag, amely a régivel szemben hosszított hatású, így egy szezonban többszöri oltás helyett elég egyszer adni.
A koraszülöttek vannak a legnagyobb veszélyben
Az RSV az alsó légutakat támadja, és bár sok esetben csak megfázásszerű tüneteket okoz, a koraszülöttek számára különösen veszélyes. Ők azok, akik a leggyakrabban kerülnek intenzív osztályra, ahol több napos vagy akár több hetes lélegeztetésre szorulhatnak. A magyar és nemzetközi adatok szerint a koraszülöttek 3–4-szer nagyobb eséllyel kerülnek kórházba RSV miatt, mint az időre született csecsemők. Hazánkban évente 4–5 – jellemzően volt koraszülött, vagy más alapbetegségben szenvedő – csecsemőt veszítünk el az RSV fertőzések következtében.
Fotó: profimedia
Megterheli az egészségügyi rendszert, de még inkább a betegeket
Az RSV-s gyerekek kórházi tartózkodása gyakran napokkal, akár hetekkel hosszabb, mint más légúti fertőzések esetén. Mivel Az RSV szezon egybeesik az influenzaszezonnal, a két vírus együtt még inkább leterheli a rendszert. Dr. Tálosi Gyula azonban inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a betegség kihathat a gyermekek felnőttkorára. A megbetegedés után ugyanis tartós nyálkahártya sérülés és hetekig tartó köhögés maradhat vissza. Bizonyított, hogy a csecsemő-kisdedkori RSV fertőzések után visszatérő hörghurutok, asztmatikus állapot alakulhat ki, sőt, a koragyermekkori fertőzések végső soron a felnőttkori COPD kialakulásának esélyét is növelhetik.
„Bár az influenza a gyakoribb, az RSV-t is indokolt komolyan venni” – hangsúlyozza dr. Tálosi Gyula. Az RSV-fertőzés ugyanis jóval gyakrabban vezet intenzív kezeléshez, nagyobb eséllyel igényel lélegeztetést vagy oxigénkezelést. Az immunizációk nemcsak a kórházi kezelés kockázatát csökkentik, hanem hosszú távon a gyermek későbbi életminőségét is védik.
Szponzorált tartalom
