Először azt hitték, csak a csimpánzok betegsége
Miközben Magyarországon éppen a szovjet megszállás elleni szabadságharc zajlott, 1956 őszén az Egyesült Államokban nevet kapott egy addig ismeretlen kórokozó, az RSV, vagyis a respiratory syncytial virus. A vírust először pár hónapja, 1956 júliusában izolálták csimpánzok véréből, ezért kezdetben CCA-nak — chimpanzee coryza agentnek — nevezték, ám néhány hónap elteltével kiderült, hogy ugyanaz a kórokozó az emberekben is jelen van.
Az RSV óriásra növeszti a tüdősejteket
Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: a vírust azért nevezik „óriássejtesnek”, mert az általa megtámadott tüdősejtek összeolvadnak, és többmagvú, megnagyobbodott sejteket képeznek. A kórosan átalakult sejtek ezt követően már nem tudják hatékonyan elszállítani a váladékot, kedveznek a vírus további szaporodásának, és olyan immunválaszt váltanak ki, amely tovább károsítja a tüdő szöveteit. Ez különösen súlyossá teheti a betegséget a legkisebbek esetében, akiknek a légútjai eleve szűkebbek, így hamarabb alakul ki nehézlégzés vagy légúti elzáródás.
Fotó: profimedia
A csecsemőkre veszélyes igazán
Az RSV egy olyan légúti fertőzés, amely az alsó és felső légutakat támadja meg. A legtöbb ember számára általában csak enyhe, megfázásszerű tünetekkel jár, és egy-két hét alatt magától gyógyul. A 2 évesnél fiatalabb kisgyermekek, és különösen az újszülöttek, a koraszülöttek, szív- és tüdőbeteg gyermekek, valamint a 65 évesnél idősebbek vagy izomgyengeséggel, szívbetegséggel, immunhiányos állapottal élő felnőttek számára azonban komoly kockázatot jelent.
Magyarországon a két év alatti gyermekek 90 százaléka átvészeli a fertőzést, az egy év alattiak közel fele elkapja a vírust, ami mintegy 30–38 ezer megbetegedést jelent. Évente körülbelül 3700 csecsemő szorul kórházi kezelésre az RSV szövődményei nyomán, vagyis ebben a korosztályban háromszor annyian kerülnek kórházba RSV-vel, mint influenza miatt.
Fotó: profimedia
Áttörés az RSV megelőzésében
Jelenleg többféle oltás is elérhető az RSV ellen. A várandós kismamáknak egy olyan oltás ajánlott, amelyet a várandósság harmadik harmadában kell beadni, a védelem a születéstől kezdve a csecsemő kb. 6 hónapos koráig tart. Magyarországon ugyancsak széles körben elérhető egy olyan vakcina is, amelyet már maguk a csecsemők kapnak meg, az oltást havonta meg kell ismételni, hogy a védettség fennmaradjon.
Dr. Farkas Ferenc Balázs elmondta, Magyarországon többféle oltás elérhető: várandós kismamáknak egy olyan oltás ajánlott, amelyet a várandósság harmadik harmadában kell beadni, a védelem a születéstől kezdve a csecsemő kb. 6 hónapos koráig tart. Magyarországon ugyancsak széles körben elérhető egy olyan vakcina is, amelyet már maguk a csecsemők kapnak meg, az oltást havonta meg kell ismételni, hogy a védettség fennmaradjon. És már elérhető az az új oltás, amely 6 hónapon át nyújt védettséget a csecsemőknek egyetlen oltással. Hozzáteszi: ez utóbbi oltás esetében az antitest fehérjéjét módosították a hosszabb hatástartam érdekében. Ám ez az ellenanyag is kiürül a szervezetből félév elteltével.
Az Egyesült Államokban az új készítményt már három éve eredményesen alkalmazzák, és Nyugat-Európában is gyorsan terjed, egyre népszerűbb a szülők körben.
Fotó: profimedia
Minden csecsemőnek jó lenne megkapnia
Dr. Farkas Ferenc Balázs szerint indokolt lenne, hogy a csecsemők még a kórházi hazaadás előtt, akár a BCG-oltással egyidőben kapják meg az RSV elleni védelmet. A szakember hangsúlyozza, hogy az immunizáció nemcsak a rizikócsoportba tartozó babák, hanem minden két év alatti gyermek számára fontos lenne, hiszen a kórokozó az egészséges, időre született babákra nézve is veszélyt jelent.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a széles körű immunizáció tehermentesítené az egészségügyi rendszert, csökkentené a csecsemők megbetegedéseinek és kórházi kezeléseinek számát, miközben jelentősen mérsékelné a családokra nehezedő terheket is.
Szponzorált tartalom
