Melinda (38): “Én például egyáltalán nem tudom, hogy hívtam, de az biztos, hogy a nagynénim zavarbaejtő sokféleséggel nevezgette el mindennek: sunának, nunának, nem utolsó sorban pinának, besörözve picsának. Utóbbival annyira kiverte a biztosítékot, hogy zavaromban egy idő után én már csak úgy hivatkoztam a legnemesebb testrészemre, hogy ott-lenn, tudod, meg a micsodám…”
Anett (27): “A legemlékezetesebb, kevésbé jó emlékem az első szexhez köthető, amikor életem első pasija szex közben megjegyezte, hogy ennyi szőrt puncin ő még életében nem látott. Addig bele sem gondoltam, hogy valami baj lehet az intim zónámmal, de utána elkezdtem nagyon szégyellni. Persze azonnal csupaszra borotváltam, és onnantól mindig kínosan ügyeltem arra, hogy csupasz legyek. Nem voltam hajlandó szexelni, ha borostás voltam; ha mégis szexre került sor, befeszültem: nem engedtem például, hogy orálisan izgassanak. Hosszú éveken át nyomasztott ez a dolog, egészen addig, amíg el nem jött az a férfi az életembe, aki szemmel láthatóan imádta a puncimat, csupaszon, borostásan, szőrösen. Engem ő segített hozzá ahhoz, hogy elengedjem ezt a nyomasztó parámat. Azóta jóban vagyok a puncimmal, vigyázok rá és még mindig nagyon nagyon hálás vagyok neki azért, amit tőle kapok.”
fotó: Benjamin Askinas
Szandra (29): “Az univerzum közepe. A viszonyunk kissé ellentmondásos: néha olyan pasikkal akar szexelni, akikkel az agyam nem. A nők is küzdenek a puncijukkal, hasonlóan a férfiak harcához a nemi szervükkel, csak ez nem olyan látványos.”
Sári (32): “Egy nagyon emlékezetes pillanat van a puncimat illetően. Körülbelül tizenhat lehettem, amikor felfedeztem az önkielégítés műfaját, az első saját kezűleg csiholt orgazmus akkora hatással volt rám, hogy teljesen beleszerelmesedtem a puncimba, mint e csoda forrásába.”
Márti (41): “Szégyellős, szinte betegesen visszahúzódó gyerek voltam, ami csak fokozódott tinikoromban. A punci szót ki sem ejtettük otthon, hacsak nem volt muszáj…A létezésével nem foglalkoztam különösebben, míg egyszer 11 évesen a nagynéném svéd férjét el nem kellett kísérnem strandra, mert senki sem akart vele tartani a nagy melegben. Rám szólt, hogy be kell kennie naptejjel az erős napsugarak miatt, de mindez végül nagyrészt a belső combom, és a puncim masszírozásából állt. Rettenetesen éreztem magam. Undorodtam tőle és a puncimtól is. Hosszú évek alatt sikerült elengednem ezt az emléket, és tudatosan megszeretnem a puncimat. Ma már felhőtlen a viszonyom vele több egészséges lelkületű kapcsolatnak hála, amik szerintem egyébként a szomorú punciknak is a legjobb orvosságot jelentik.”
Edit (38): “Tiniként valahogy soha nem érdekelt a szex témakör, éretlen voltam, kölyökagyú. Egyszer a szomszédéknál aludtam egy barátnőmmel, és betettünk gyanútlanul egy VHS kazettát aminek 52 x hajó volt a címe… Valójában Sex hajó volt ráírva, borzasztó ronda írással, de akkor ez minket már nem érdekelt. Akkor, a képsorok láttán éreztem először erős nemi vágyat, több mint 13 évesen. Egy hét múlva már személyesen is bemutatkoztam a puncimnak, sőt egy tükör segítségével a legviccesebb pózokba vágva magam meg is néztem.”
Dóri (28): “Elég vallásosan neveltek a szüleim, ezért amikor először lettem szerelmes, 15 évesen a szex nálam szóba sem jött. A pasim ujjaival viszont szerencsére nem lehetett tárgyalni, farmernadrágban is a legjobb helyre kalandoztak. Szerencsére. Paradicsomi időszak volt az a puncimnak, és nekem valamennyire kompromisszumos megoldás is.”
fotó: Jaume de Laiguana
Évi (32): “Az egyik nagy titkom, hogy imádok önkielégíteni, ha van párkapcsolatom, akkor is. Szerintem nem beteges, mert van, hogy úgy érzem, hogy egy stresszes nap után nem tudok úgy koncentrálni az ágyban, vagy éppen a pasim nem annyira figyelmes, vagy valahogy csak nem jön össze az a fajta eget verő orgazmus, amit úgy szeretek. Az ujjaimban viszont mindig megbízhat a puncim. Télen-nyáron…”
Judit (29): “Az én puncimnak óvszerfóbiája van. Komolyan, nem vicc. Tudom, hogy főleg a pasik szokták utálni, de engem annyira felizgat a belém hatoló vékony, finom bőrfelület, hogy még hosszabb kapcsolatokban is inkább ezért tartom benne magam, hogy elkerüljem az egyéjszakás óvszerezést.”
Petra (36): “Nekem a puncim és az agyam elválaszthatatlanok. Volt rá többször, hogy a puncim a csúcs környékén járt, és a pasi valamilyen méltatlan, röhejes, vagy szupervicces mondattal hazavágta az egészet. Csak egy példa a totális puncifagyásra, illetve annak kiváltó mondatára: Úgy élvezz, hogy a szomszéd is megemlegesse!”
