Bár a rákos betegeknek régóta jót tesznek a hasonló betegekből és túlélőkből álló támogatói csoportok, a betegeknek így is nehéz tapasztalataikról beszélni családtagjaikkal és barátaikkal. A Journal of Clinical Oncology szaklapban megjelent kutatásban vizsgált weboldalak különösen hasznosnak bizonyultak a nők számára, mert anélkül tudták elmondani történetüket, kifejezni érzéseiket és kommunikálni másokkal, hogy minden alkalommal el kellett volna ismételniük a diagnózissal és kezeléssel kapcsolatos információkat.
A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói Annette Stanton pszichológus vezetésével nyolcvannyolc 28 és 76 év közötti nőt kértek fel a Breast Link nevű rákkezelő hálózattól. Az alanyok fele saját weboldalt készített, a többiek pedig várólistára kerültek, és hat hónap múlva ők is elindították saját honlapjukat.
A kérdőívek eredményei alapján kiderült, hogy a kutatás első és hatodik hónapjában a weboldalt működtető nők kevésbé érezték magukat depressziósnak, és pozitívabban gondolkodtak, mint a várólistás nők. Nem mutattak ki azonban összefüggést a saját weboldal és a családtagokkal és barátokkal fenntartott kapcsolat erőssége között, és a tevékenység a rákkal kapcsolatos zavaró gondolatokat sem tartotta távol.
Az is kiderült, hogy a hangulat weboldal okozta pozitív változásai jellemzőbbek voltak azokra a nőkre, akik a kutatási időszakban rákkezelésen vettek részt, mint azokra, akik már átestek a rákkezelésen.
Az emlődaganatok szűrésénél általában három módszert alkalmaznak, a legtöbbször egymással kombinálva: az önvizsgálatot havonta; a nőgyógyász vagy háziorvos által végzett manuális mellvizsgálatot évente érdemes elvégezni. Mammográfiai szűrésre a 45 és 65 éves korúak jelenleg kétévente kapnak felhívást, ám ha tehetik, 50 éves kor felett évente volna ajánlott részt venni rajta. |