Egészen döbbenetesen magas szám árulkodik arról, hogy a világ többi országához hasonlóan mi magyarok is túl nagy terhet rakunk a szívünkre. Évente 60-70 ezer ember hal meg hazánkban kardiológiai problémák miatt, és minden harmadik (!) ember küszködik a szív- és érrendszeri problémák fő kiváltójaként számon tartott magas vérnyomással – dacára annak, hogy ma már ezen a területen kiváló okosgyógyszerek és innovatív terápiák biztosítanak a korábbinál sokkal jobb esélyeket mind a gyógyulásra, mind a hipertónia megelőzésére.
A fejlett nyugati országokban sem sokkal rózsásabb a helyzet, sőt világszerte mindenhol vezetik a halálozási listát a szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségek – elsősorban a koszorúér-betegségek és a szélütés –, amelyek évente 17 milliónál is több embert ölnek meg. Európai összehasonlításban sajnos az elsők között vagyunk ezen a téren azzal a szomorú eredménnyel, hogy nálunk minden második ember ilyen típusú betegségben hal meg. Ráadásul nagyon aggasztó az a tendencia is, hogy ezek a betegségek – amiket korábban klasszikus férfibetegségnek tartottak – ma már nagyobb arányban érik a nőket.
Szisztematikusan rongáljuk a szívünket
Ennek a magas halálozási aránynak az okai egyértelműen a rossz életvitelben keresendők – ebben a legtöbb szakértő egyetért. Hazánkban klasszikus hagyományai vannak a helytelen életmódnak, és bár sokat változott ezen a téren a helyzet, és egyre nagyobb tömegeknek válik az egészséges étkezés és a rendszeres sportolás az életük részévé, még mindig nagyon sokan vannak, akik legyintenek az egészre, és lelkesen hizlalják magukat rossz étrenden és egészségtelen ételekkel, miközben igyekeznek a lehető legkevesebbet mozogni. Erre még rátesz egy lapáttal az magyaros virtus is, amellyel a napi problémáinkat kezeljük, és aminek következményeként állandó és magas szintű a stressz az életükben a munkahelyi megpróbáltatások, családi feszültségek, szociális és egyéb konfliktusok miatt. Ezek a tényezők szinte törvényszerűen vezetnek előbb utóbb magas vérnyomáshoz és más olyan betegségekhez (például magas koleszterinszinthez és cukorbetegséghez), amik közvetlen kiváltó okai lehetnek egy súlyos szívrohamnak vagy más érrendszeri katasztrófának. Hazánkban a 15 év feletti lakosság 29 százaléka túlsúlyos, sőt kifejezetten elhízott, ez az arány pedig másfélszerese az OECD-tagállamok átlagának. Érdekes módon ebben az összehasonlításban is a nők vezetnek: míg a gyengébbik nem képviselőinek közel 30 százalékát érinti, a férfiak esetében ez az arány 26 százalék.
Minden esélyünk megvan az egészségre
A legszomorúbb ezekben a halálozási statisztikákban az, hogy egyáltalán nem kellene ilyen rosszaknak lenniük: ma már ugyanis tényleg minden esélye megvan a magyaroknak is arra, hogy a szívüket egészségesen tartsák, vagy ha mégis megbetegednek valamilyen kardiovaszkuláris problémával, akkor azt hatékonyan kezeltessék. A hazai kardiológus szakemberek tudása ugyanis az Európai Unió szintjén is kimagasló, és számos jóval fejlettebb ország számára is mintaértékűek az eredményeik és módszereik, ráadásul az elmúlt években olyan személyre szabott terápiák és innovatív okosgyógyszerek váltak elérhetővé, amik sokkal hatékonyabb és kíméletesebb gyógyításra és megelőzésre nyújtanak lehetőséget. Sajnos mi nem élünk ezzel, és a halálesetek nagy része annak köszönhető, hogy túl későn vagy egyáltalán nem fordulunk szívbajainkkal orvoshoz, másrészt pedig a sikeres műtéti beavatkozások után hanyagul veszünk részt a rehabilitációs programban. Ahhoz tehát, hogy ne infarktusban haljunk meg 60 évesen vagy még fiatalabban, elsősorban életmód-változtatásra van szükség – ahogy ezt a kardiológusok mondani szokták. Tegyük hozzá, hogy nekünk, magyaroknak először a szemléletünkön kellene mielőbb formálni egy kicsit, és nagyobb becsben kellene tartanunk szívünk egészségét.
Még több egészség témájú cikk az NLCafén:
- Ebből lesz a szívinfarktus – tanácsok az egészséged védelmében
- Hajlamos vagy melanomára? – ebből a tesztből kiderítheted
- Okosgyógyszerek az Alzheimer-kór ellen
