Az elmúlt harminc évben a melanomás megbetegedések száma Magyarországon mintegy a hatszorosára emelkedett – Szegeden például 1980-ban 100 ezer lakosra 5 új melanomás beteg jutott, 2006-ban ez a szám már elérte a harmincat. A világ nyugati felében legalább ennyire rossz a helyzet: az Egyesült Államokban az 1935-ben születettek közül “csak” minden ezerötszázadik ember számíthatott életében melanoma kialakulására, a 2000-ben születettek közül azonban már minden hetvenötödik. Egyre többen tartoznak tehát a veszélyeztetettek csoportjába, ezért nem árt tudni, mik is a melanoma kiváltó okai, és melyek a hajlamosító tényezők.
Károsodott gének
Két dologról egészen biztosan állítják a kutatók, hogy közvetlen szerepet játszik a melanoma kialakulásában és gyors terjedésében: a napfény és egy gén szerzett (tehát nem öröklött) károsodása. Sokáig egyik sem volt egyértelmű, ám a közelmúltban végül bizonyítást nyert, hogy egy gén (a BRAF gén) mutációja nagyon sok esetben elsődleges oka a rákhoz vezető folyamatok elindulásának. A folyamat maga rendkívül bonyolult, de a tudósok rájöttek, hogy a mutáns gén által termel fehérje kulcsszerepet játszik benne, és ezzel megnyílt a lehetőség arra is, hogy elkezdjék a fehérje működését befolyásoló és gátló gyógyszerek kifejlesztését. Mára sikerül is előállítani és törzskönyvezni egy olyan innovatív okosgyógyszert, amely képes ezt a fehérjét blokkolni, és ezzel az előrehaladott melanomával küzdő páciensek gyógyulási esélyei is óriási mértékben javultak: a súlyosabb stádiumú betegek hatvan százalékánál eredményesen használható a gyógyszer.
Napból is megárt a sok
A melanomás megbetegedések másik fő kiváltó oka a túlzott napsugárzás: a rosszindulatú daganatok mintegy kétharmada emiatt alakul ki. A napból érkező UV sugarak közül különösen a B sugár ártalmas: ez már rövid napozás után is szemmel látható károkat okoz a bőr felhámjában. Egyszerűbben fogalmazva a B sugaraktól nagyon gyorsan leégünk, a bőr kipirosodik, fájdalmas égésnyomok keletkeznek rajta, felhólyagosodik és begyullad. Ez a jelenség nem éppen újszerű, viszont egyre gyakoribb, mivel a környezetkárosító anyagok hatására elvékonyodott ózonréteg nagyobb mennyiségben engedi át ezeket a sugarakat a korábbinál.
Sokan legyintenek, hogy egy kis nyári napégéstől még nem lesz semmi baja az embernek, holott éppen az ellenkezője igaz: az ilyen sérülések károsítják a bőr sejtjeinek DNS-ét, és így hiába gyógyul meg látszatra a bőrünk, és múlnak el a napégés fájdalmas tünetei pár nap alatt, a bőrünk “emlékezni fog” a sérülésre a gének szintjén. Ezért lehet, hogy egy napégés következményei csak évek vagy évtizedek múlva jelentkeznek majd melanoma képében. A megfelelő védekezés az, ha magas fényvédő faktorú naptejjel kenjük be magunkat, és nyáron olyan ruhákat hordunk, amelyek könnyűek, szellősek, de takarják a testet. Sokszor azonban ez sem elég: a fehér szöveten például könnyen átjutnak az UV sugarak, így fordulhat elő, hogy póló vagy blúz alatt is megég a bőrünk. Léteznek viszont kifejezetten UV-szűrő ruhaanyagok: ha lehet, nyáron ilyeneket viseljünk.
Ők vannak leginkább veszélyben
Egyes bőrtípusú emberek a tapasztalatok szerint fogékonyabbak a melanomára, mint mások. Jellemzően az 1-es bőrtípushoz tartozók a legérzékenyebbek, míg a sötét bőrűeknél ritkább a melanoma megjelenése. Ha te az alábbi csoportok valamelyikébe tartozol, akkor javasolt, hogy igen elővigyázatosan napozz, illetve az orvosok azt is tanácsolják, hogy rendszeresen (évente egyszer, majd 40 felett akár félévente is) járj el melanomaszűrő vizsgálatokra.
• szőke, vörös hajúak
• világoskék és zöld szeműek
• nehezen barnuló, könnyen leégő fehér bőrűek
• azok, akiknek sok az anyajegyük
• azok, akiknek a bőrén sok, szabálytalan anyajegy található
• akik korábban súlyosan leégtek a napon vagy szoláriumban
• akiknek a rokonságában előfordult már melanoma
• akik korábban szenvedtek már melanomában, de meggyógyultak
