nlc.hu
Egészség
Mesterséges intelligenciától a nanoterápiáig: ennyit változott az orvoslás pár évtized alatt

Mesterséges intelligenciától a nanoterápiáig: ennyit változott az orvoslás pár évtized alatt

Nem vagyunk már messze attól az időtől, amikor az orvosok munkáját is elveszik a robotok. Egyelőre még nem tartunk itt, érdemes azonban végignézni, milyen fejlesztések segítik a gyorsabb gyógyulást és hatékonyabb gyógyítást.

A mostani Y-generáció születésekor legfeljebb kutatólaborok mélyén, tervrajzok formájában léteztek a legmodernebb orvosi műszerek, ma már teljesen természetesnek számít, hogy akár egy bonyolult szemműtétet is elvégeznek az ambuláns ellátás keretei között. Az orvostudomány a technológia fejlődésének köszönhetően hatalmasat fejlődött, és egyre több olyan megoldás kerül be a hétköznapi gyógyászatba, amelyek 5-10-15 évvel ezelőtt még a science fiction műfajába tartoztak volna. Lássuk, melyek azok a területek, ahol rendkívül komoly előrelépések történtek a XXI. század kezdete óta.

A kiterjesztett valóság segítségével az orvosok pontosabban tájékozódhatnak a testünkben (Fotó: Tumblr)

Mesterséges intelligencia

Az emberi gondolkodásra ugyan még kevéssé alkalmas rendszerek, a neurális hálózatok és gépi tanulási algoritmusok már ma is sok szempontból meghaladják agyunk képességeit. Elég csak a számítási kapacitásra vagy az adatfeldolgozás sebességére gondolni és máris megértjük, hogy miért nem lesz képes egy orvos arra, hogy legyőzzön egy mesterséges intelligenciát. Az IBM Watson nevű fejlesztése – amelyet nem is mesterséges intelligenciának, sokkal inkább kognitív döntéssegítő rendszernek neveznek – ugyanis érti az úgynevezett természetes nyelvet, vagyis, egy írott szöveget mindenféle külső beavatkozás nélkül képes értelmezni, nincs szükség különlegesen formázott vagy rendszerezett adatbázisokra.

Magyarul, a Watson ugyanúgy „olvas”, mint az emberek, azzal a különbséggel, hogy néhány millióval több oldalt képes átpörgetni ugyanannyi idő alatt. Mindezt úgy, hogy képes „fejben tartani” az információkat, ezért sokkal könnyebben találja meg az összefüggéseket, mondjuk a kétszázezredik és a másfélmilliomodik oldalon olvasható szövegben, mint akár a világ legjobb szakorvosa. Ennek köszönhető, hogy a Watson, számos más érdeme mellett, többek között már egy rákgyógyszert is felfedezett az emberiség számára. A jövőben pedig valószínűleg egyre több helyen vetik majd be az ilyen és ehhez hasonló digitális „segédeket”, új gyógyszerek kifejlesztésére, kezelési módszerek hatékonyságának feltérképezésére vagy épp mellékhatások kiszűrésére.

Kiterjesztett valóság

Az augmented reality technológiája nem újdonság, bárki, aki látott már például focimeccset, megtapasztalhatta, hogy néz ki, amikor a valóságot ábrázoló képsorokon digitális technológiával kiegészítő információkat jelenítenek meg. Az augmented reality azonban mostanság már megérkezett az okostelefonjainkra, sőt a Google Glasshoz hasonló fejlesztéseknek köszönhetően már elég egy speciális szemüveget az orrnyergünkre biggyeszteni és máris egy csomó extra információt láthatunk a környezetünkből. A fejlődés azonban nem áll meg, a keresőóriás ugyanis a szemüveg mellett már levédette a hasonló technológiát alkalmazó kontaktlencsét is, vagyis a sci-fi filmekből ismerős „robotszemek” is várhatóan megjelennek 10-20 éven belül.

Augmented reality a műtőben – a jövő már itt van (Fotó: Tumblr)

Az augmented realitynek azonban ennél nagyobb szerep is juthat az orvoslásban: képzeljünk el egy olyan műtőt, ahol a műtétet végző orvos egyszerűen rávetíti a beteg testére a röntgen vagy az ultrahang milliméterre pontos képét, így pontosan látja, hogy hol, milyen elváltozásokra számíthat, illetve hol húzódnak például a létfontosságú erek, idegpályák. Németországban már tesztelik a módszert, igaz, egyelőre csak speciális, a műtőkben elhelyezett táblagépek segítségével. Innen azonban már nincs messze az sem, amikor az orvos egy speciális szemüveg segítségével akár váltogathat is a különféle megjelenítési módok között.

3D-nyomtatás

A 3D-nyomtatók ma már egyre megfizethetőbbek, így az élet egyre több területén jelennek meg a könnyen, gyorsan és nem utolsósorban viszonylag olcsón létrehozható tárgyak. Készült már 3D-nyomtatóval cipő, fegyver, de például az ISS nemzetközi űrállomás legénysége is hasznát vette már a fedélzeten elhelyezett eszköznek, amikor egy hiányzó szerszámot egyszerűen, egy email csatolmányaként küldtek nekik a Földről.

Az orvostudományban ma már szintén használják a módszert, például könnyű és kényelmes, a gipsz kiváltásra alkalmas rögzítőkeretek létrehozására. De mi is írtunk arról a non-profit kezdeményezésről, amelynek célkitűzése, hogy egyedi protéziseket gyártson rászoruló gyerekeknek. A módszer fejlődésével a jövőben várhatóan még összetettebb és részletesebb dolgokat is létrehozhatunk majd 3D-nyomtatással, így akár hiányzó csontok pótlására, vagy a súlyos sérülések utáni rehabilitáció felgyorsítására is alkalmas lehet ez a technológia.

Virtuális valóság

A kiterjesztett valóság „nagytestvére”, amely ma már akár egy középkategóriás okostelefonon is elérhető. A szinte teljesen valósághű (full immersion) VR-rendszereknek elsősorban a videojátékosok a célpontjai, azonban a gyógyászatban, de a pszichiátria, pszichológia területein is használják. Meglepően hangzik, de a virtuális valóság, vagy VR alkalmas például fájdalomcsillapításra: bebizonyították, hogy az égési sérüléseket szenvedett amerikai katonák sokkal kevesebb fájdalmat éreznek a kötözések során, ha közben egy VR-sisak segítségével hűvös, hófedte téli világban kalandozhatnak. De mi is írtunk például arról, hogy a virtuális valóság akár a depresszió kezelésében is komoly segítséget jelenthet.

Nanotechnológia

A nanotechnológia is a sci-fi világának egyik gyakran megjelenő eleme, amely szerencsére ma már a gyógyászatban is egyre nagyobb szerephez jut. Az aprócska, nanoméretű részecskék alkalmazásával ugyanis olcsóbb, hatékonyabb és nem utolsósorban kevésbé megterhelő kezelési módszerek fejleszthetőek ki. Ennek pozitív hatásai pedig nem állnak meg ott, hogy a páciensek kigyógyulnak a betegségükből: mivel kevesebb időt töltenek a kezeléssel, az egészségügyi rendszerek terhei is enyhülnek, ráadásul, a fajlagosan rendkívül olcsón előállítható nanotechnológiás szerek és eszközök hozzáférhetővé válhatnak a leginkább rászorulók számára is.

A nanotechnológia mikroszkopikus méretű gépekkel támogathatja a gyógyulást (Fotó: Tumblr)

A nanorészecskéket már napjainkban is használják például onkológiai kontrasztanyagként, vagy molekuláris méretű apró szondák formájában, amelyekkel a sejtek a különféle működését tudják vizsgálni. De a passzív alkalmazási módszer mellett a nanotechnológia valódi „okosgyógyszerek” létrehozását is lehetővé tette: izraeli kutatók például olyan nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek képesek maguktól megtalálni és azonosítani a rákos sejteket, majd célzottan elpusztítják azokat, miközben az egészséges szomszédokat békén hagyják. Ezek az aprócska eszközök 12 féle különböző daganatos sejtet képesek megkülönböztetni, a kutatók pedig most olyan megoldáson dolgoznak, amelynek segítségével a testbe bejuttatott nanorobotok nagyobb egységekké összekapcsolódva akár összetettebb orvosi feladatokat is el tudnak látni külső beavatkozás nélkül.

A nanotechnológiában rejlő lehetőségek annyira széleskörűek, hogy egyelőre még felmérni sem tudjuk pontosan, hogy milyen változásokat idézhet majd ez elő mindennapi életünkben. Képzeljünk el például egy olyan megoldást, ami lehetővé teszi, hogy egy alaposan átmulatott éjszaka után egyből kijózanodva, akár a saját autónkkal menjünk haza. Ehhez „csupán” arra van szükség, hogy a szervezetünkbe bejuttatott nanorobotok pár perc alatt lebontsák a vérünkben lévő alkoholt. Természetesen ez egy egyelőre nem létező dolog, azonban, mint látható, a nanotechnológiának jelenleg csak a képzeletünk szab határt.

Big Data

Ez a szókapcsolat napjainkban már-már unásig ismételt klisévé változott, holott rendkívül fontos technológiai újdonságról van szó, amely az élet számtalan területén hozhat komoly áttöréseket. A lényege, hogy a megnövekedett számítási kapacitásnak köszönhetően ma már rengeteg adatot tudunk begyűjteni és feldolgozni. A feljebb már említett Watson sem létezhetne az óriási mennyiségű adat nélkül, a közeli jövőben pedig akár egy háziorvosi látogatás alkalmával is annyi adatot rögzíthetnek majd egészségi állapotunkról, mint korábban soha. Az így megszerzett információ feldolgozásának köszönhetően pedig pontosabb és hatékonyabb terápiák, kezelési módok jöhetnek létre. Az intelligens, digitális orvosi jövő tehát már részben valóság, részben pedig az előttünk álló 5-10-15 év során megvalósuló fejlesztésekből áll össze. Egy biztos: izgalmas évek elé nézünk.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top