Mi az a fehérje?
A protein (a fehérje) a görög protos szóból ered, amelynek jelentése “első”, ami már önmagában is a fontosságára utal. Rendszeres fehérjebevitel nélkül egyetlen szervezet sem képes életben maradni. Ha figyelembe vesszük, hogy a fehérjék, azaz proteinek milyen sokféle feladatot látnak el, az elnevezés máris könnyen érthető. A fehérjék biztosítják a sejtek és szövetek létrejöttéhez és megújulásához szükséges alapot, illetve különböző anyagokat szállítanak a vérplazmában, továbbá különböző membránok, például a keratin vagy a kollagén alkotóelemei. Az antitestek és a véralvadási faktorok szintén fehérjékből épülnek fel. Egyes fehérjék az izom-összehúzódásban is szerepet játszanak. Az életben maradás és a szervezet hatékony működésének alapfeltétele tehát az ételből származó fehérjék megfelelő mennyiségű bevitele.
Az anyatejben lévő fehérjék az élet építőkövei
Egészségügyi szakemberek és kutatók úgy gondolják, hogy a fehérje az egyik legfontosabb tápanyag nemcsak a baba növekedése, de egészsége és fejlődése szempontjából is. A fehérje olyannyira fontos, hogy a szakemberek szerint az élet korai szakaszában kapott fehérje minősége és mennyisége befolyásolhatja a jövőbeni egészségi állapotát is. Az anyatejben lévő fehérje azért a legjobb, mert kiemelkedő minőségű, így mennyisége minden fejlődési szakaszban tökéletesen alkalmazkodik a baba korához és szükségleteihez.
Viszont a csecsemő fehérjeszükséglete nem állandó! A csecsemő fehérjeszükséglete az idő
előrehaladtával egyre csökken, különösen az élet első hónapjaiban. Az anyatej alkalmazkodik a változó igényekhez. Az anyatejjel táplált csecsemőnél a fehérjebevitel idővel csökken a gyermek szükségleteinek megfelelően, elsősorban azért, mert az anyatej fehérjetartalma az első hónapban kb. 14,0 g/l (1,85 g/100 kcal), ami 8,6 g/l-re (1,35 g/100 kcal) csökken a negyedik hónapban. Az anyatejes csecsemő pontosan a megfelelő mennyiségű fehérjét kapja: sem túl sokat, sem túl keveset.
A kezdet a baba születése, amikor az édesanya melléből az un. kolosztrum, vagy előtej ürül, ami különleges összetételű és sokban különbözik az ezt követő érett tejtől. A kolosztrum sárgás színű és az első napon kb. 7–120 ml termelődik belőle. A kisbaba gyomra az első napon 6 ml befogadására képes egyszerre, így pár korty után jóllakik. Ehhez a gyomortérfogathoz pontosan elég ez a kolosztrummennyiség. Ez után veszi kezdetét az átmeneti tej termelődése, ami átmenetet képez a kolosztrum és az érett tej között. Az anyatej mennyisége ilyenkor nő, ezt minden édesanya rögtön érzi, ezzel együtt nő a zsír, a laktóz és a vízben oldódó vitaminok mennyisége is. Ezek a változások kb. két hetet vesznek igénybe. Az érett anyatej, amely összetevőiben már eltér a kolosztrumtól, egy fehér, hígabb tej, ami a szülés utáni harmadik, negyedik napon jelenik meg. Az érett tej megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza mindazt, amire egy egészséges csecsemőnek szüksége van, így a fehérjéket is.
Hogyan befolyásolja a fehérje a baba súlygyarapodását?
A fehérje minősége is rendkívül fontos. Ez különösen fontos az első 1000 napos fejlődési
szakaszban, azaz a fogamzástól a második életév végéig. A születés utáni fehérjebevitel jelentősen hat mind a testi, mind a szellemi fejlődésre. A szervezet csak korlátozott mennyiségű fehérje tárolására képes, ezért naponta szükség van a fehérjebevitelre.
Ma már azonban igazolt tény, hogy a gyermeknek adott ételben lévő túlzott mennyiségű fehérje hosszú távú egészségügyi problémákat okoz. A tényleges szükségletet meghaladó túlzott fehérjebevitel azon kívül, hogy megterheli a szervezetet, különösen a vesét, jelenlegi ismereteink szerint növelheti a későbbi élet folyamán a túlsúly és az azzal összefüggő másodlagos betegségek, például a 2-es típusú diabétesz, a szívbetegségek és a sztrók kockázatát is.
Tudományos kutatások során kimutatták, hogy összefüggés van a csecsemőkori magas fehérjebevitel és a gyermekkori elhízásra való hajlam között: ellentétben a manapság divatos felnőttkori diétákkal, a csecsemőkori túlzott fehérjebevitel a későbbi években megnövekedett testtömegindexet és súlygyarapodást eredményez.
Ma már tudjuk tehát, hogy nem kizárólag felnőttkorban, hanem már a születés után is fontos szerepet játszik a táplálkozás az egészségünkben.
