Bûbájok, varázslatok a tojással

A tojás mint védelmező?

A „rossz varázs” ellen tojást falaztak be az új épületekbe, ezzel váltva ki a korábbi ember- vagy állatáldozatot. Ám az egyszerű tojás sem volt mindig jó. Ha a tyúkok igen kicsiny, úgynevezett „boszorkánytojást” tojtak (amelyekből esetleg mindenféle rémek születhetnének), akkor azt háttal a háznak fordulva, át kellett hajítani a tetőn.


Közismertek voltak a húsvéti tojásjátékok:

tojásdobálás, -gurítás, -összeütés. Az utóbbi egyik elnevezése, a kókányozás, a húsvéti szentelt tojás régi nevét őrzi.








Jóslás tojással

A tojás a jóslás eszköze is volt. A római jósok például a tűz mellé tették, és ha megrepedt, fenyegető veszélynek vélték. A tojás héjával ártó praktikákat is lehetett űzni. Ezért volt tilos a húsvéti szentelt tojás héját eldobálni, nehogy ártó kezekbe kerüljön.


A húsvéti tojás akár szentelt, akár nem, olyan szimbolikus, különleges bűverővel rendelkező tárgy, amelyet azért fogyasztanak, ajándékoznak vagy őriznek meg, hogy az embereket és tulajdonukat megvédje a bajtól, a betegségektől, az ártó hatalmaktól, s a szerelmesek még jobban szeressék egymást, a barátságok még erősebbek legyenek – tehát: békesség és boldogság uralkodjék abban az esztendőben.