Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye

4. a szabad véleménynyilvánításra és arra, hogy véleményét meghallgassák;
5. az elhanyagolással, erőszakkal és megalázó bánásmóddal szembeni védelemre;
6. a gazdasági és szexuális kizsákmányolással, az illegális örökbefogadással és a gyermekkereskedelemmel szembeni védelemre;
7. arra, hogy háborúkban, katasztrófák esetén elsőként kaphasson segítséget;
8. az egyenlő és megkülönböztetéstől mentes bánásmódra;
9. a különleges gondoskodásra, amennyiben fogyatékos;
10. arra, hogy családban nőjön fel és ne válasszák el szüleitől. Ha a gyermek érdeke mégis ezt kívánná joga van kapcsolatot tartani mindkét szülővel.

A 10 pontból álló szöveg az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye. A gyermekek érdekeinek védelmében sokáig nem lehetett fellépni nemzetközi szinten, a jog eszközeivel. Ezért az ENSZ Gyermekalapja, más szervezetekkel együttműködve, kampányt indított a gyerekek jogait rögzítő dokumentum kidolgozására. A Gyermekjogi Egyezményt 1989-ben fogadta el az Egyesült Nemzetek Közgyűlése, melyet mára a világ 191 országa ratifikált.


Mozgalom a gyermekekért

A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény arra hívja fel a világ összes lakosát, tegyenek meg mindent a gyermekek életben maradása, fejlődése és védelme érdekében. Ezért hirdette meg az UNICEF új programját, melyben a szervezet a politikai és gazdasági döntéshozók, a társadalom összefogását szorgalmazza a világ gyermekeinek érdekében.
A program három fő területe:





1. A kisgyermekkori fejlesztés

Minden gyermeknek fontos az egészséges életkezdés. Az első évek alapvetően meghatározzák további testi, szellemi és lelki fejlődésünket. Ezért létfontosságú, hogy a szülők idejében elsajátítsák a csecsemő, illetve a gyermek gondozásának csínját-bínját. Ehhez az UNICEF-nek gyakran először meg kell teremtenie vagy meg kell erősítenie a helyi szociális és egészségügyi ellátás rendszerét. Az UNICEF „bababarát kórház” programja keretében 1992-ben hívta fel a szülészeti intézményeket arra, hogy tevékenységük során propagálják és segítsék elő a csecsemők anyatejjel történő táplálását. Eddig több mint 15 ezer, köztük 10 magyar kórház érdemelte ki a „bababarát” címet.





2. Színvonalas oktatás

A gyermekeknek, még a legszegényebbeknek is, joguk van a színvonalas oktatásra. Az iskolának az életre kell felkészítenie, és a gyermekeket együttműködésre és kritikus gondolkodásra kell nevelnie. Az UNICEF szeretné azt a 130 millió gyermeket is elérni, aki ma nem járhat iskolába: pl. a dolgozó gyerekeket vagy az utcagyerekeket. Ehhez rugalmas tanítási időre, korszerű oktatási módszerekre és iskolán kívüli alternatív képzési lehetőségekre van szükség. Nepálban a kislányok korábban azért nem mehettek iskolába, mert a háztartásban vagy a földeken kellett szüleiknek segíteniük. Ma már egy UNICEF program keretében 9 hónapon keresztül kora reggelenként járhatnak iskolába. Így nemcsak az írás-olvasás, számolás tudományát sajátítják el, hanem egészségügyi, környezetvédelmi ismereteket is szereznek.

3. Fiatalok felelősségvállalása 





Az ifjú generáció jelenti a társadalom fejlődésének motorját. Sokhelyütt már egészen korán nagy felelősség, például az egész család eltartása hárul a fiatalokra, mert az egyik vagy mindkét szülő háború vagy betegség, pl. az AIDS áldozatává vált. Az, hogy az AIDS terjedését sikerül-e megállítani, nagy mértékben függ a fiatalok ismereteitől és felelős magatartásától. Az UNICEF számos afrikai országban támogat olyan ifjúsági csoportokat, amelyek szabadidős programok – koncertek, színházi előadások, sportrendezvények – szervezésével járulnak hozzá kortársaik egészségügyi felvilágosításához.