Tiszakécske történelmi múltjára is büszke. A kécskei földben porladó honfoglaló magyar harcosokra, a tatár és török pusztítást is átélt maroknyi kécskei nép hűségére, a Felvidékről betelepítettek szorgalmára, amellyel homokos, szikes földjeiket termővé tették, s hantházaik helyére egyre szebb és szebb otthonukat emelték. Móricz Zsigmond 1935-ben Boldog falu című riportjában Ókécskét példaképül állította minden magyar falu elé.
Írásában felragyogtatta az itt lakók műveltségét, szorgalmát, összefogását, s az ebből fakadó jó életkörülményeket. Megújhodásunk egyik lehetősége a vendéglátás és az idegenforgalom további fejlesztésében rejlik. De mi teszi vonzóvá Tiszakécskét az “idegeneknek”?
Az itt lakókat ideköti gyermekkoruk élményvilága, csillagszórós karácsonyok, nagy nyári lubickolások emléke, számháborúk a Tisza-parti “rengetegben”, biciklizések a gáton, a Tőserdőben vagy a tiszakürti arborétumban, szerelmes séták a hársillatú nyári éjszakában. De csak annak tárulnak fel a csodák, akinek van türelme arra, hogy horgászbotja végén a Tisza-parton várja a hajnal hasadását, vagy meglesse az őzek játékát, egy szitakötő születését, egy fecske szárnyának suhanását a víz felett. S akkor már – bár vendég – nem lesz itt “idegen”. 
Bács-Kiskun megye északkeleti részében, három megye határán, a Tisza egyik nagyobb kanyarulatában fekszik Tiszakécske, a 12 ezer lakosú alföldi kisváros, ami nyaranta szinte duplájára duzzadó nyüzsgő üdülővárossá válik. Könnyen megközelíthető Szolnok és Kecskemét felől, valamint a tiszaugi hídon keresztül a Tiszántúlról.
Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket. Az erdőt idős fák alkotják, melyeken fakopácsok hallatják hangjukat. Néhol a fákra, bokrokra felkapaszkodó növények – főleg a vadszőlő – fátyoltársulást alkotnak, úgy érzi magát a sétáló, mintha egy trópusi dzsungelben járna. A Tisza, minden év júniusában-júliusában lezajló látványossága a “Tisza virágzás”. Emellett számos halfajnak is otthont ad a folyó, így a horgászsportot kedvelők számára is kellemes időtöltést jelent. 
A Tisza-parton 300 m hosszan homokos szabadstrand működik. Itt minden évben június 1-től augusztus 30-ig fürdőmesteri szolgálat van, ami a vízállástól függően változhat. Az itt pihenők, fürdőzők kényelmét szolgálják a parton és az üdülőterületen működő szolgáltató és vendéglátó egységek. A szabadstrand alsó szakasza a vízitúrák kikötőhelyéül szolgál, amit a motorcsónak-tulajdonosok is szívesen használnak.
A Tisza szabadstrand feletti szakaszán hajóállomás üzemel. Itt harmincszemélyes hajó áll az érdeklődők rendelkezésére 1-1 órás hajóútra. A kikötő magán kishajók fogadására is alkalmas. Felvilágosítás a Polgármesteri Hivatalban (Kőrösi u. 2., 76/441-355).
