A pécsi ókeresztény temető festett sírkamrái egyedülálló bizonyítékai a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VIII. századi hódításáig terjedő időszak különleges történelmi folytonosságának. A római kori Sopianae városának polgárai a negyedik században családi sírkamrákba temetkeztek az akkori város szélén lévő temetőben.
Az Európában egyedülálló pécsi ókeresztény temető a 313-tól 430-ig terjedő időszak lenyűgöző emléke. A Bazilika, a püspöki palota, a Szent István tér mindenkit magával ragadó környezetében helyezkedik el a tizenhat sírkamrát magába foglaló ókori műemlékegyüttes, melynek legnagyobb épülete, az Ókeresztény mauzóleum jelenleg látogatható, a Korsós sírkamrával együtt.
Az ókeresztény mauzóleum fő különlegessége a sírkamraszint, melyre lépcső vezetett, a kissé provinciális, bumfordi Ádám-Éva festmény, de a Dániel az oroszlánok vermében sem elhanyagolható élmény. A Korsós sírkamra maradt fönn a legépebben; a Paradicsomkert határoló kerítését festették itt meg, de vannak megfejthetetlen motívumai is. Mindenesetre a túlvilág képi megjelenítésének vagyunk tanúi. Talán először itt festették meg a világon. A korsó és a pohár az ókereszténység ismert jegyei.
Az egész temető elhelyezkedése egyedülálló: egy lejtős területen teraszokat és rézsüket építettek a rómaiak, okosan kihasználva a terület adottságait. A teraszokra kis kápolnákat emeltek, sűrűn egymás mellé. A sírkamra szint és a kápolnák közötti lyukon dobáltak le enni-inni valót, virágokat, továbbá fönt mulatoztak a rómaiak.
Az ókeresztény mauzóleum és a korsós sírkamra készen van, látogatható. 90 százalékos készültségben van az egyes számú, a Péter-Pálos sírkamra, mely tulajdonképpen egy együttes, hiszen a mellette lévő festetlen sírkamrát és a megközelítő folyosón elhelyezkedő sírkamrát foglalja magában.
Sok szenzáció fekszik a pécsi térszint alatt is, így a Cella Trichora, a Háromkaréjos, és a Cella Septichora, a hétkaréjos sírkamra, ezek unikumok.
Szálláslehetőség: http://www.pecs.hu/index.php?oldal=szallas
