Szabadabb környezetű kávézót keresve se találhatnátok, ráadásul a gyékények helyét már ki sem kell taposni! És ha a „fán ülő, lábat lógató, zöld seggű kistehenek” végre elhagyják a robinsoni környéket, ti is bátran kimerészkedhettek, mert a hangulat tényleg lightosan bulizós, az árak nagyon barátiak, hely is van bőven beszélgetéshez és bugizáshoz egyaránt, és nem csak eszpresszó és eszpresszó közül választhattok. Bár nem valószínű, hogy a café eddigi mivoltát homály fedte volna, főleg a Rádió1 kedvelők előtt. A nagyit is kivihetitek magatokkal egy csészére, ő maximum a fonott karosszékekben foglal majd helyet, amíg ti elegánsan támasztjátok a bárpult valamelyik oldalát.
Ha sétáltok a városban árván, vagy éppen csapatosan (az mégis csak egészségesebb), ne adj’ isten a tegnapi bulizást még nem sikerült teljes mértékben kipihenni, esetleg lehangoltak vagytok, vagy csak megint a szokásos délutáni kóma, és őrjítő szükségét érzitek egy jó erős feketének, miért ölnétek meg ezt az égető vágyat magatokban, ahelyett, hogy azonnal cselekednétek? Különösen nyerő 1000 fokban, de hűvösebb délutánokon is kellemes! Attól meg egyáltalán nem kell tartanotok, hogy kihalt lenne a környék, ismeretlen a táj, a jövő heti nyüzsgés után már csak a nyomokat kell követnetek!
