Egyéb

A második és a negyedik

Pireusz. Ez akár a világ közepének is nevezhetõ, tekintve, hogy itt ér véget a metró, és itt kezdõdik az a vékony kék vonal, amit a hajók a tengeren húznak. Jobb térképeken az is rajta van, hány órás az út.

Kattints a képekre a nagyméretű változatokhoz!





Itt akár kis szünetet is tarthatnánk, hogy ismertessük az athéni metro nem kicsit hányatott sorsát, de legyen elég annyi, hogy ez a vonal már elég régen kész van (ami meg is látszik rajta, de sebaj, funkciójának remekül megfelel). A funkció ugyebár az, hogy kijuttasson a kikötőbe, ahonnan odüsszeuszi, vagy akár argonautákat is megszégyenítő kalandokra indulhat a mindössze egy Lonely Planet útikönyvvel felszerelt utazó.

Jelen esetben a kis kék vonalon szereplő szám nem lett volna nagy, hisz az út, így előszörre Porosra vezetett. A kis sziget Athéntól a második, rögtön a fővárosiak által felkapott Aigina után, ami nagyobb is, zsúfoltabb is, de kevésbé szép. Ezt tehát kihagytuk.






Poros

Hegyoldal, tavernák, jachtkikötő, és a túloldalon, ami a szárazföldhöz tartozik egy álmos kisváros, ahova negyedóránként mennek át a pöfögő kis ladikok. Némi bátorság azért ahhoz is kell, hogy egy ilyenre felülj. Arról nem beszélve, hogy a pezsgő innenső oldal turistavilága után egy olyan városba csöppensz, amiben mintha megállt volna az idő. Sőt, mintha kicsit délebbre is csúsztunk volna. Nőt például csak felszolgálni láttunk, ám mindenféle korú férfiak ültek a tavernák és kávézók asztalainál, ouzojuk mellett. Néhány kutya bandukolt szomorúan lehajtott fejjel, mi pedig inkább leléptünk, mielőtt minket is befognak felszolgálni.

Poros, minden szépsége ellenére bizony legfeljebb két napra való. Annyi idő alatt bőven belefér egy kis fürdés, egy kis borozás, egy kis éjszakai eltévedés a két kék kereszt által félrevezetve. Aztán le kell lépni, hisz van a környéken más is. A hajó pedig jön, megbízhatóan.






Spetses

Igen, igen tudom, egy állomás valóban kimaradt, hiszen nem szálltunk le az autó nem járta Hydra szigetén. Elmentünk azonban Spetsesre, ahol van ugyan autó, de a turista a sajátját nem viheti be. Ez már nagyobb is egy kicsit, két múzeummal is dicsekedhet. Az egyik Bouboulina háza, aki kalandos élete során háromszor özvegyült meg, egyre nagyobbra nőtt ezzel vagyona, amit aztán mind a görög szabadságharcra költött. Aztán csúnya véget ért, mivel menyjelöltjének apja a házasság feletti csetepatéban leszúrta. Így múlik el a világ dicsősége.





De akár a partmenti hatalmas szállóban laksz, akár egy kis panzióban, ami akár olyan történelmi nevet is viselhet, mint az Orloff, nem bánod meg. Csak aztán vigyázz, ha Pireusz felé vennéd utadat, ne legyen nagy szél, mert akkor a Flying Cat szárnyashajó maradandó élményekkel szolgál.

De a szigetekre úgyis jobban fogsz emlékezni!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top