Zöld bor, avagy a Vinho Verde
Bár a borok színéből általában hármat ismerünk (fehér, vörös és rosé változatokat), mégis van egy negyedik is. Ez pedig a csak Portugáliában készített zöld bor. Amellett, hogy színe is különleges, aromája is kivételesen finom, egyike a legízletesebb italoknak. Az közepes alkoholtartalmú nedűt főleg nyárra ajánlják, mert kifejezetten friss íze ilyenkor esik a legjobban.
Egyedi jellege a talaj és fényviszonyoknak, valamint a válogatott szőlőfajtáknak köszönhető. A zöld bor pedig valójában nem színével tér el a többi borfajtától, hanem azzal, hogy szigorúan szabályozott helyen és körülmények között készítik. Hiszen van belőle fehér és vörös is!
Mavrodaphne
A Mavrodaphneval sokan találkozhattak már, akik Görögországban megkóstolták a helyi nevezetességeket, vagy az itteni görög éttermekben hagyták magukat rábeszélni erre a viszonylag magas alkoholtartalmú, kifejezetten édes desszertborra. A Pátra vidékén készített ital mavrodaphne és korinthiaki szőlők mustjának házasításából születik. Nevéhez egy legenda is fűződik, egy német szőlőtermelőről, aki Pátrában ültette első szőlőskertjét még a XIX. században. Ő alkotta meg ezt a bort, amit meghalt szerelméről nevezett el. Innen hát a név.
Retszina
A retszina tipikus görög specialitás, amelyet az ember vagy elsőre megszeret, vagy valószínűleg sosem fog ízleni neki. A különös íz titka pedig a gyantában rejlik. És hogy hogy kerül gyanta a borba? Úgy, hogy fenyőfából készült hordóban tárolják. A bor kioldja a fa gyantatartalmát, ami egészen speciális, kesernyés ízt kölcsönöz az alapul szolgáló italnak. Kifejezetten üdítő nedű, különösen mediterrán éghajlaton.
Portói
Igen megtévesztő neve van ennek a borfajtának, amiből arra következtetünk, hogy a Portugália északi részén fekvő Portó városban készül. Ez azonban egyáltalán nem így van. A portói a gyűjtőneve azoknak a boroknak, amelyek a Douro folyó mellett elterülő hatalmas szőlőskertek terméséből készülnek. Szó szerint a gyűjtőneve, mert Portóban gyűjtötték össze exportálás előtt a hegyekből a folyón át szállított nedűt. Portó hatalmas pincéi ma is működnek, egyik-másik látogatható is, és a turisták kedvükre kóstolgathatják az amúgy igen borsos árú vörös és fehér bort. A mindig is közkedvelt borfajtát a britek tették igazán világhírűvé.
A Portugáliához tartozó szigeten készült ital szintén a desszertborok kategóriájába tartozik. A teraszos művelésű hegyoldalakon elterülő szőlőskertekbe telepített szőlő igazán sok napsütésnek örvendhet hosszú hónapokon át, így nem csoda, hogy egy palack madeirából a napfény illata és íze is árad. A legelső itt termelt szőlőfajta a Görögországból származó mazsolaszőlő volt, ezt egészítették ki később más fajtákkal is, melyek levéből aztán a világ egyik leghíresebb bora lett.