 |
Égbe törő, hatalmas ormát a XIX. századig senki nem próbálta meghódítani, hiszen a szerzetesek hite szerint Isten nem engedi, hogy bárki feljusson a szent csúcsra, ahol állítólag még mindig ott hevernek Noé bárkájának maradványai. Szóval, ha a Noé-sztorit vesszük alapul, kétségtelenül ez az a hely, ahol először vetette meg a lábát az ember a lakatlan Földön. A jelenleg ott élők, akik mellesleg pont az örmények, sok-sok titkot és misztikumot rejtegetnek ezerarcú és forrongó vidékeiken, ősi legendáikban, kincseikben, melyekről a Károlyi Palota Kulturális Központ kiállítása igyekszik felröppenteni Ízisz fátylát.
Az örmény nép a világon elsőként vette fel a kereszténységet – az azóta eltelt 1700 év történetéről különös tárgyi emlékek tanúskodnak. Az Örmény Állami Történeti Múzeum jóvoltából Budapestre került tárgytörténetek a Kr. e. 4. évezredtől a XIX. századig ívelő korszakok titokzatos és fantasztikus csodavilágától bibliai történeteken keresztül vezetnek a modern korok káoszába. A gyűjtemény zömét olyan használati tárgyak, kézműves alkotások, kultikus és rituális műremekek alkotják, melyek fölött évszázadokon át cárok, királyok, sahok és szultánok uralkodtak. A kiállítás – szó szerint értendő – világszenzációja az ember első közlekedési eszköze, a 3500 esztendős szekércsoda, mely 1960-ig a föld alatt pihenve várta, hogy egy elhivatott régészcsapat a nyomára bukkanjon.
Az Agri Daginak, azaz a “fájdalom hegyének” megmászására október 31-ig lehet vállalkozni, s ráadásul most a hozzá vezető, több ezer kilométeres út is megspórolható. Október végéig ugyanis a Kecskeméti utcában magasodik.
