Őslakói, az arawakok mintegy 500 évvel ezelőtt Dél-Amerikából érkeztek a szigetre, majd a víz és a fa földjének, „Xaymaca”-nak, nevezték el szigetet. Az ország domborzata változatos, a tengerpart mellett hegyek, lagúnák és fantasztikus vízesések várják az idelátogatókat. A szigeten közlekedhetünk gyalogosan, lóháton, vagy éppen bambuszból készült csónakkal az országot átszelő 120 folyó valamelyikén.
Jamaicában nincs szükség vízumra, csak érvényes útlevélre. Éghajlata trópusi, a hőmérséklet a magasság szerint változik. Az esős időszak, melyet rövid, de annál intenzívebb záporok jellemeznek, májustól novemberig tart.
Az ország hivatalos nyelve az angol, de sokan beszélik a kreol angolt, a patois-t. Hivatalos pénzük a jamaicai dollár. Fővárosa Kingston, fontosabb városai: Montego Bay és Spanish Town. Kingstonban Bob Marley reggae-énekes alapította a Tuff Gong nemzetközi stúdiót.
Jamaica 144 km-re délre fekszik Kubától, területe 10.991 km2; a karib-tengeri szigetek közül a harmadik legnagyobb, Kuba és Puerto Rico után. A sziget 233 km hosszú, szélessége 81 km. Legmagasabb csúcsa, a Blue Mountain Peak, 2.256 km magas. A strandok zöme a sziget északi és nyugati partján találhatók.
 |
Kattints a képre! |
A szigetország növényzete igen gazdag: a 3.000 regisztrált fajból 827 csak Jamaicában található. Körülbelül 500 féle páfrány díszíti a szigetet; rengeteg az orchidea és a hibiszkusz. Ami az állatvilágot illeti, Jamaica a pillangók, a kolibrik és a tengeri fókák kedvenc helye. A többi karib-tengeri országgal szemben itt szarvasmarha-tenyészet is folyik. Számtalan költöző madárfaj szívesen pihen meg a szigeten északról dél felé tartó utazása során.
Kolumbusz Kristóf 1494-ben érkezett a szigetre, melyet Isla de Santiagó-nak keresztelt el. Az őslakos arawak-ok a gyarmatosítás alatt szép lassan eltűntek, és egyre többen érkeztek Afrika észak-nyugati partjairól. A sziget a rabszolga-kereskedelem egyik legfontosabb átrakodóhelyévé vált.
 |
Kattints a képre! |
Miután a spanyolok 161 évig bitorolták Jamaicát, megérkeztek az angol gyarmatosítók Kingston-ba; 1655-ben uralmuk alá vették Jamaicát, amely néhány évvel később a világ legnagyobb cukortermelő országává vált. A jamaicaiak 1962-ben szerezték vissza függetlenségüket. Az angol gyarmatosítás kínai, hindu és zsidó bevándorlókkal gazdagította az amúgy is sokszínű lakosságot.
Ez a sokszínűség nemcsak a jamaicaiak külsejében nyilvánul meg, hanem hagyományaikban, ételeikben, zenéjükben és egész kultúrájukban tükröződik, innen a nemzeti jelmondatuk “out of many, one people” (nyersfordításban: „sok ember, egy nép”).
Gasztronómia
A jamaicai konyhában a főszerep a fűszereké, elsősorban a jamaicai paprikáé és a
curryé. A jamaicai konyha tipikus alapanyagai a callaloo (a spenóthoz hasonló zöldség), az ackee (gyümölcs, amely főzés után a rántottára emlékeztet).
A jamaicaiak egyik kedvenc étele a pepperpot, amely az előbb említett callalooból és sült húsból készül. A halat és a zöldségeket gyakran kókusztejjel, paprikával és metélőhagymával készítik, és bammyval (jukkából készült kerek kenyér) eszik. A jamaicai rum és a belőle kevert koktélok messze földön híresek, népszerű a Tía María, a különböző kávélikőrök és a karibi sör.
 |
Kattints a képre! |
Jamaica gazdag kézműves hagyománnyal büszkélkedhet. A XVII-XVIII. században a rabszolga-kereskedelem során több millió afrikai érkezett a szigetre, akik megőrizték hagyományaikat, kultúrájukat. Mesteri fokon űzik például a kosárfonó művészetet, az agyagedények készítését.
