A numerológia alapjai
A módszer annyi, hogy a dátum, illetve a név betűihez tartozó számértékeket (a mellékelt táblázat szerint) összeadjuk, amíg egyjegyű számot nem kapunk.
Például 1968. november 17-e összeadva: 1+9+6+8+1+1+1+7=34=3+4=7.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
A | B | C | D | E | F | G | H | I |
J | K | L | M | N | O | P | Q | R |
S | T | U | V | W | X | Y | Z |
10, 11 vagy 22 jön ki
– ezek ugyanis mesterszámok, és különös jelentőségük van.
A név- vagy sorsszám
Az előzőekben leírt módszer – nevezetesen, hogy teljes nevünk minden betűjének értékét összeadjuk – sorsszámunkat adja meg. Jelentése tehát sorsunk, jövőnk alakulására enged következtetni. Megtudhatjuk, hogy a bőség és a szerencse gyermekei vagyunk-e, hogy életünk fizikai vagy szellemi munkával telik, esetleg az alkotásnak, a művészetek szépségeinek szenteljük magunkat, és így tovább.
A belső és a külső szám
Most bontsuk szét nevünk magán- és mássalhangzóinak értékét. A magyar nyelv gyönyörűen kifejezi ennek jelentőségét: a magánhangzók összege – azaz belső számunk – magunkra: belső életünkre, gondolatainkra, vágyainkra utal. A mássalhangzók összege – azaz külső számunk – leírja, hogyan látnak bennünket mások: miként viselkedünk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy kifejezzük gondolatainkat. Ez egyben a numerológia – és minden más jós- vagy jellemábrázoló rendszer – egyik fontos tanulsága: nagyon ritkán fordul elő (jelen esetben a matematikai valószínűsége nagyon kicsi), hogy ugyanolyannak éljük meg magunkat, amilyennek mások látnak! Ez a módszer nemcsak abban segít, hogy jövőnk és sorsunk alakulásában kutakodjunk, hanem megérteti velünk azt az ellentmondást, ami belsőnk és külsőnk különbözőségéből fakad.
Az életszám
Végezetül nézzük születési dátumunk összegét – azaz életszámunkat. Ez a szimbólum feladatunkra, „küldetésünkre” vagy divatos szóval „karmánkra” vonatkozik. Feltárja előttünk életünk célját, segít, hogy megtaláljuk, mihez van tehetségünk, az élet mely területein tudjuk maradéktalanul kamatoztatni adottságainkat.
Nehéz eldönteni, melyik nevünkre – leánykori, férjezett, felvett vagy becenevünkre – alkalmazzuk a számításokat. Tulajdonképpen mindegyiket külön-külön kiszámolhatjuk, hiszen más információval szolgál, hogy milyenek voltunk fiatalon, hogyan ismer bennünket a családunk, vagy miképpen viselkedünk a munkahelyünkön.