A terveik szerint szeretnének holland művészeket meghívni, a holland színt belopni Budapest kulturális életébe, egyúttal a magyar kultúrát is importálni Hollandiából, hiszen sok magyar vagy magyar származású művész él, dolgozik ott.
Kiállítások indulnak fotóművészek alkotásaival, elsőként Besnyő Éva életművét mutatják be. Most a 20-as évek holland plakátjaiból látható válogatás a Spinoza-házban.
A holland sanzonok születése Hollandiában a 19. század második fele, ekkor futott fel a szórakoztatóipar. Külföldet követve-másolva egymás után születtek a kabarék és a varietészínházak: a Flora Amszterdamban, a Scala Hágában, és a Pschorr Rotterdamban. E helyek lettek később a holland sanzonok, kabarédalok melegágyai. A huszadik század elején a szórakoztatóipar tovább iparosodott. Elsőként Amerikában ismerték fel, hogy a sanzonok, kabarédalok egyenkénti kiadása igencsak kifizetődő vállalkozás.
Gershwin például ekkor szerzett vagyont dalainak egyenkénti, hallatlan nagy példányszámú kottakiadásával. A kották forgalmán sokat lendített az is, hogy a partitúrák fedőlapját gyakran jelentős művészek tervezték. A már korábban népszerű kereskedelmi plakátok mellett ekkor jelentek meg Hollandiában is a zenei és a kotta-plakátok, amelyeket szintén neves művészek készítettek. A korszak egyik legismertebb – kottaplakát – művésze a jónevű festő, Willy Sluiter volt.
Spinoza-ház
Budapest, VII. Dob utca 15.