nlc.hu
Egyéb
A Nap

A Nap

A Nap a naprendszer legjelentõsebb égiteste, mégis átlagcsillagnak számít. A Földtõl mintegy 150 millió km-re található. Kozmikus viszonylatban mégis közeli csillag, ezért jól megfigyelhetõ.

Tengely körüli forgásának időtartama nem egységes, 25-31 nap. Bár innen nézve azt látjuk, hogy a Nap vonul át az égen, Földünk kering a Nap körül és nem fordítva. Az emberek többek között ezért is hitték évezredeken át, hogy a Föld a világmindenség közepe, és az összes égitest körülötte kering.

A Nap egy izzó gázgömb, aminek tömege a Föld tömegének 333000-szerese. Átmérője a Földének kb. 100-szorosa. A Nap anyagának túlnyomó része hidrogén és hélium. Magjának hőmérséklete kb. 15 millió Kelvin fok, míg felszíne kb. 5800 Kelvin fok. Ha a Napot megfelelő szűrűvel tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy a pereme kissé sötétebb, mint a közepe. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a szélén kevesebb gázon nézünk át, mint a közepén. A Napot négy részre oszthatjuk: mag, fotoszféra, kromoszféra és napkorona. Ezek mindegyike különböző összetételű és hőmérsékletű. A fotoszféra, a kromoszféra és a napkorona alkotja a Nap légkörét. Ez a tartomány állandó mozgásban van, ezt nevezzük naptevékenységnek. Leglátványosabb formái a napfoltok és a napkitörések. A nagyobb napfoltok távcső nélkül, csupán egy fényszűrőn keresztül is megfigyelhetők. A napfoltok hőmérséklete kb. 1200 fokkal alacsonyabb, mint a napfelszín bármely más része. Egy napfolt átlagos élettartama egy hét, mérete 10 000 km. Az eddig megfigyelt legnagyobb napfolt átmérője elérte a Föld átmérőjének 18-szorosát. A napfoltok megjelenésének oka, hogy a fotoszférában erős mágneses tevékenység jön létre. A napfoltok ritkán állnak egyedül, általában foltcsoportokba tömörülnek, melynek élettartama kb. egy hónap.

A nap aktivitásában 11 éves periódus figyelhető meg. A naptevékenységeknek számos földi hatása van. Majdnem minden földi folyamat a napnak köszönheti létét. A naptevékenységek egyik leglátványosabb formája a napkitörés, ami során nagy mennyiségű részecske távozik a világűrbe, ez a napszél. Mikor ez az anyag a Föld mágneses terébe kerül, a sarkok felé térül el. A légkörbe való belépéskor atomokat és molekulákat gerjesztve fényjelenséget okoz. Ez a sarki fény. Ezek a részecskék mágneses teret alakítanak ki maguk körül, ami kissé módosítja a Föld mágneses terét, aminek során mágneses viharok alakulnak ki. Ezen viharok következtében zavarok keletkezhetnek a rövidhullámú rádióösszeköttetésben is.

A naptevékenység az emberi szervezetre, és az időjárásra is hatással van. Kimutatható, hogy a gyakori napkitörések alkalmával lényegesen megnövekedik a szívinfarktusok következtében bekövetkező halálesetek száma. Hazánkban az időjárás naptevékenységi maximum idején változékonyabb, mint egyébként. Maximum idején hazánkban az időjárás inkább óceáni, minimum idején pedig szárazföldi jellegű. A naptevékenység ingadozását igencsak megfigyelhetjük bizonyos fafajták évgyűrűinek vastagságánál, ami még az időjárásnál is jobban követi a nap aktivitását.
Erre még nem találtak magyarázatot.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top