nlc.hu
Egyéb
Néhány édes kuriózum

Néhány édes kuriózum

Újra tudósítom az érdemes közönséget, hogy Pesten Hartleben Konrád könyvárosnál a Vátzi utcában, a Hét választó fejedelem által ellenében, a Walthieri házban tár boltot nyitottam. Itten találhatni Tsokoládé készítményeimet ugyan azon az áron, mellyen Bétsben kél...




A csokoládé korai felhasználói a gyógyszerészek voltak. Előbb cukorral, majd csokoládéval tették kellemesebbé a keserű pirulákat. A 19. század végén vált híressé pl. Rozsnyai Mátyás patikus Chinin-bonbonja. A kinint csokoládémasszába keverték, formába öntötték, és szemenként csomagolva hozták forgalomba.

Ausztriában a csokoládé nemzeti itallá vált a 18. század folyamán. Valószínűleg annak köszönhetően, hogy Mária Terézia kedvelte, és nem vetett ki rá magas adókat. Kezdetben serlegekből itták. A porcelángyártás megindulása (1710) után alakult ki a magas falú, kihajló peremű csokoládés csésze. (A reggeli csokoládét felszolgáló szobalány alakját népi komédiák és operák örökítették meg.)





A csokoládét és a finom bonbonokat boltokban és cukrászdákban kínálták, melyek az édességkedvelő hölgyek és urak kedvelt találkozóhelyei voltak. (A bécsi polgárok a Volksgarten-ben csokoládét kanalazva hallgatták Strauss és Lanner muzsikáját.)
A 19. században a kávé és a tea fokozatosan héttérbe szorította a csokoládéitalt. Szerepét átvette az étkezési csokoládé. Felhasználták süteményekhez is. A császárvárosban született meg a világ leghíresebb csokoládétortája. A hagyomány szerint 1832-ben Franz Sacher kreálta Metternich herceg számára.





A cukrászok közül sokan foglalkoztak csokoládé készítésével, alapoztak meg jelentős gyárakat. Demel, a leghíresebb bécsi udvari cukrász például 1813-ban kezdett csokoládét gyártani. Az osztrákok közül elsőként a Schmidt és a Küfferle csokoládék lépték át a határt a szomszédos Magyarországra.

A csokoládé miközben széleskörben elterjedt, művészivé finomult csomagolása megőrizte (és őrzi még ma is) a hajdani “édes luxust”. A rokokó színvilág, az elegancia, az idillikus udvari jelenetek mind azt a miliőt idézték, ahonnan a csokoládé elindult hódító útjára.





Salzburgban a Fürst kávéház vendégei 1890-ben a kávé mellé egy különleges édességet kaptak. A tulajdonos hurkapálcikára kis gömb alakú marcipánt szúrt. Megforgatta nugátkrémbe, majd csokoládéba mártotta. A pálcikákat deszkalapba fúrt lyukakba állította. – A pálcikákat amikor a csokoládé megszilárdult, – kihúzta a gömbből. Helyükre csokoládét öntött.





A csemegének óriási sikere volt! Ezüstpapírba csomagolták, hogy el lehessen vinni. Mozart golyóra keresztelték ötletszerűen, mert a közelben állott a nagy zeneszerző szülő háza.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top