A szobában csend, az emberek meredten bámulják a képernyõjüket, csak a klaviatúrák kopogása hallatszik. Odamegyek a kolléganõmhöz, sutyorgunk valami nyereményjátékról, csak csendben, nehogy megzavarjuk a kopogások szimfóniáját. Aztán egyszercsak ott termett õ: az egész lénye sugárzott - feszes, piros felsõ, apró miniszoknya, vörös, göndör hajzuhatag, és ÓRIÁSI HANG!!!! A másodperc töredéke alatt lüktetni kezdett a szoba.
