Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |
Vendéglátónk azonban Lasetzky Frigyes építésszel együtt meglátta benne a lehetőséget,
és mint kiderült, valódi kincset talált
Gyönyörű hattyúvá változott a rút kiskacsa, s egész biztosan a Várnegyed egyik legszebb lakásává a jelentéktelennek tűnő épület. Persze ehhez a csodálatos átalakuláshoz szükség volt néhány kiváló szakember összefogására, lelkesedésére, hibátlan munkájára és természetesen a tulajdonos jó ízlésére és igényességére is. Az építészeti tervezéssel egy időben bekapcsolódott a munkába két belsőépítész, Fülöp Krisztina és Mag Ildikó is, hogy együttesen átgondolva a belső tereket egy egészen egyedülálló otthont alakítsanak ki. Igazi csapatmunka volt ez, amelyben a tervezőktől a kivitelezőkön át a mesteremberekig mindenki egyforma örömmel, tudása legjavát adva és egymást segítve vett részt s ez meg is látszik a végeredményen. Elsődleges feladat a ház térszerkezetének teljes átformálása volt. Lebontották a sok válaszfalat, a nyomasztó álmennyezeteket, s ahol lehetett, megszabadították a régi falakat, építészeti elemeket a vakolattól, a ráépítésektől, hogy valódi szépségük érvényesülhessen. Nem volt egyszerű, magától értetődő a feladat végrehajtása, hiszen a középkorban épült ház az elmúlt évszázadok alatt állandó átépítéseken, bővítéseken, alakítgatásokon esett át.
Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |
A történelmi elemekből boltívekből, kapunyílásokból, rég befalazott, a ma már nem is létező, egykori utcára nyitott ablakokból és az előttük lévő ülőfülkékből a bontás megkezdése előtt gyakorlatilag semmi sem látszott. Szinte minden korból találtak különféle építészeti maradványokat és régészeti leleteket. Óvatosan kellett tehát bontani, valóságos történelmi nyomozómunkát végeztek közben. Ezért is csatlakozott a kutatáshoz a Történeti Múzeum, a Műemlékvédelmi Hivatal és a restaurátorok csapata. Az építészeti ritkaságokon kívül a pincében folytatott ásatások során törökkori kályhacsempét, Árpád-kori pénzdarabot és mindenféle cipészszerszámot is találtak, melyek a ház múltjáról tanúskodnak.
Izgalmasan alakult az épület jelene is. A lakóteret ugyanis sikerült legalább száz négyzetméternyi területtel megnövelni anélkül, hogy kifelé terjeszkedtek volna. Hihetetlennek tűnik, de igaz, a terek összenyitásával, a kihasználatlan padlások bevonásával, okosabb beosztással, egy belső lépcsőház építésével és egy új pincerész kiásásával a hasznos tér több mint háromszáz négyzetméterre emelkedett ahogy a házigazda szerette volna. Az ő kívánságára lettek a helyiségek ilyen nagyvonalúan tágasak, s igényei szerint a berendezés a középkor építészetének és a XXI. század csúcstechnikájának, formatervezési bravúrjainak ütköztetésére épült. Az eredmény példamutató: a minimál bútorok, a designtermékek, az olasz formatervezők kreativitása a beépített anyagok természetes szépségével és minőségével, illetve a régészeti feltárások eredményeivel kombinálva lenyűgöző.
Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |