Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |
Vendéglátónk kedveli a romantikát, ragaszkodik néhány régi, kedves tárgyhoz, ám legalább ilyen közel érzi magához a modernizmust és az egyszerűséget is. Miután megvásárolta a hatvan négyzetméteres, alapos felújításra szoruló, társasházi lakást, barátját, Hervé-Lóránth Ervint kérte fel, hogy tervezze meg otthonát. A korábban jellegtelen, szétszabdalt terű, földszinti lakhellyel alaposan feladta a leckét a belsőépítésznek, ráadásul a bontási munkák végén kiderült, hogy a lakás fényviszonyai teljesen megváltoztak. Az új tervek tehát eszerint születtek. A tulajdonos csupán egyetlen kérést fogalmazott meg, hogy konyhája tágas és világos legyen, egyébként a tervező mindenben szabad kezet kapott.
A bejárat, amely egykor az erkélyajtó volt, egy ablak helyére került, így most az összes ablak egyetlen fronton helyezkedik el. Az új bejárat mellett megmaradt egy nagy, összefüggő falfelület, ahova a tervező régi, bontott téglából egy álfalat épített, majd felületét lenolajjal kezelte, ezzel kölcsönözve vidékies, provanszál hangulatot az előtérnek és a nappalinak. A két helyiséget az eltérő padozati struktúra választja el egymástól: az előtér burkolata világos terrakottaszínű kő, míg a nappalié sötét szalagparketta.
Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |
A lakás központjában a nappali és az ezzel egy légterű konyha-étkező áll, melyek a dupla szárnyú, padlóig érő ablakon keresztül kapnak természetes fényt. Berendezésükben bár szigorúan funkcionális a kellemes, lágy textíliák, a természetes anyagok és a meleg, földszínek dominálnak. A polcrendszert gipszkartonból építették, a korpuszbútorok az Ikeából származnak. Nemcsak praktikus, hanem fontos hangulati elem is a radiátort eltakaró, ugyancsak gipszkarton burkolat, melyet a frontjára szerelt perforált lemez tesz látványossá.
A konyha, ahogy a tulajdonos kérte, valóban nagyméretű lett, így bőven elfér benne a hosszú, sarokba benyúló bútor, a régi nyerstéglából készült pult, sőt a szintén bontott téglából épített palacktároló fülke. A végeredmény pedig a valódi mediterrán jelleg a helyiségben.
Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz! |
Mivel a lakás természetes fényviszonyai korlátozottak, a világítás megtervezése külön figyelmet igényelt. Az előtér téglafrontját két, ablakot utánzó lámpa bontja meg, ezek részben a nappalinak is fényt adnak. A nappali tér, az étkező és a konyha egyes részeit más-más lámpák teszik világossá. A gipszkarton polcba épített halogének, a kanapé melletti állólámpa, illetve a radiátor fölötti súrlófények vagy az étkezőasztalt megvilágító mennyezeti lámpa nem csupán praktikus, hanem fontos hangulati elemek, és jelképes térelválasztóként is működnek.
Tervező és tulajdonos nem is tagadhatnák, hogy szívükhöz mily közel áll a mediterrán, és ezen belül a provanszál stílus!