Keleti szellem, nyugati forma

Ha pedig az illető éppen első saját otthonát alakítja ki, tapasztalatainak különösen nagy jelentősége lehet. Így e Thaiföldön épített, hagyománytisztelő ház is hordozza az Egyesült Államokban szerzett ismeretek lenyomatát.

Kattints a képre a nagyításhoz!

Házigazdáink, a fiatal thai–amerikai orvos házaspár, hosszú éveket töltöttek az Egyesült Államokban. A thaiföldi férj ösztöndíjasként, majd gyakorló orvosként dolgozott az amerikai építészet fellegvárában, Chicagóban, ahol szabadidejében egyik szenvedélyének, a for­matervezésnek hódolt. Műkedvelőként tanulmányozta Frank Lloyd Wright* építészetét, a Bauhaus korának bútorait, sőt egy Mies van der Rohe* tervezte házban lakott. Miután amerikai feleségével hazatértek Thaiföldre, egy tradicionális lakóházat vásároltak, amelyben az évszázados helyi hagyományokat ötvözték a nyugati tárgykultúrával.

Kattints a képre a nagyításhoz!

Egy thai ház önmagában felér egy kisebb településsel: külön útja, tere, parkja, belső udvara van, fő- és melléképületből áll, híd, templom és tó tartozik hozzá. Lakóinak és a ven­dégeknek nemcsak a családi, baráti együttlétekhez jut elegendő hely, hanem a za­vartalan alváshoz, olvasáshoz, meditáláshoz is.
Vendéglátóink háza hűen követi e vidék íratlan szabályait. A közvetlenül egy kis folyó partján álló épület földszintjén a raktár­helyiségek találhatók. Itt tárolják a kerti bútorokat, a szerszámokat, a csónakokat, a kerékpárokat és a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket. Az élet valójában a kert­ fölött, a felső szinten zajlik. Ide került a nap­pali az étkezővel, a fürdők, a háló- és a vendég­szobák. A thaiföldi lakóházak nélkülözhetetlen része a facölöpökön álló, az épületet körülvevő terasz, mely mindig mélyen a kertek fölé nyúlik. A konyha – ahogy ez errefelé szokás – egy melléképületben található, hogy a szagok ne zavarják a lakókat és a vendégeket. A főzés kevésbé, míg az étkezés nagyon is társasági esemény. Ezért az étkező tekintélyes méretű, és a nappalival együtt a ház centrumában áll.

Kattints a képre a nagyításhoz!

A lakóhelyiségek berendezésénél a természetes anyagok kapták a legnagyobb szerepet. A nappali padlóját, falait és mennyezetét is teakfával burkolták, majd selyemfényűre polírozták. Ez a natúr háttér a lehetőségek egész tárházát kínálta, amiből a fiatal pár a „kevesebb több” elvét követve, különös műgonddal válogatta ki az elképzeléseiknek megfelelő megoldásokat. Így az amerikai designbútorok mellett mindenütt thai kézművesek berendezési tárgyai láthatók. A kényelem megteremtése legalább olyan fontos szempont volt, mint a harmonikus összkép. A nappaliból több dupla ajtó vezet a félig fedett teraszra, mely a belső tér szerves folytatása. Burkolatához, korlátjához ugyanazt a faanyagot használták, mint a szobákhoz.

Kattints a képre a nagyításhoz!

Az étkezőt a tört síkban futó mennyezet
és az onnan belógatott selyemfüggöny választja el jelképesen a nappalitól. A hálószobákhoz vezető ajtó észrevétlenül simul a látványos falburkolatba. Thai szokás szerint a házaspár férfi és nő tagjának külön-külön hálószobája van, melyeket csupán egy térbe állított polc választ el egymástól. A nagyobbik fürdő, melyen a háziak osztoznak – a szobák natúr faborítására rímelve – matt kőburkolatot kapott.


A főépület mellett áll a konyhát rejtő kis ház, mely előkészítőből, hűtőszobából és főzőhelyiségből áll. Egy thaiföldi lakóház csak a kerttel együtt számít kerek egésznek. Miután­ a helyiségek berendezése tökéletes lett, vendéglátóink kertjét egy művészcsoport a belső térhez igazítva tervezte meg. A tulajdonosok idejük java részét idekint töltik, kedvenc helyük a Zen kertet idéző rész. Ahogy az épület külső megjelenésében, úgy a belső terek kialakításában és berendezésében is sikerült megőrizni a legfontosabb thai hagyományokat: a harmonikus arányokat, a természetes anyaghasználatot. Mindez a nyugati formákkal vegyítve megnyugtató, ellazulásra csábító légkört teremt, a kelet és a nyugat szerencsés találkozását.

*Bővebben a Kisokosban