Interjú Kiss Monával a mindenmentes süteményekről

Mosolygósan invitál takaros házába Kiss Mona gasztroblogger, táplálkozási tanácsadó és író. Hannibál névre hallgató tizennégy éves kutyusa boldogan üdvözöl. A nappaliba lépve Mona büszkén nyomja a kezembe most megjelent mimdenmentes sütiskönyvét. Miközben belelapozok, furcsa neszre leszek figyelmes. Megpillantom a család két törpenyulát, akik önfeledten rágcsálják a szénát és a rejtélyes módon megkaparintott papírtörlőt. Nem apró termetűek, sőt! Hatalmasra nőttek a házi kedvencek.

Mona törpenyula

Életemben nem láttam ilyen hatalmasra nőtt törpenyulakat. Mitől lettek ilyen nagyok?

Fogalmam sincs. Amikor elhoztuk őket, azt mondták, törpenyulak, de hát látod: óriásira nőttek!

Ha valaki, te biztosan tudod, hogyan kell mindenmentesen élni. Ugye ez nem azt jelenti, hogy te is csak száraz füvet rágcsálhatsz egész nap?

Egyáltalán nem. „Te fénnyel és levegővel táplálkozol?” –ilyen és ehhez hasonló Facebook-kommenteket rendszeresen kapok. Nézz rám! Nem vagyok alultáplált és nem rágcsálok füvet a kertben. Rendet kellene tenni az emberek fejében, mert nagyon sok a tévhit. Elmondhatom magamról, hogy teljes életet élek mindenmentesen. Az út, ami idáig vezetett, azonban hosszú volt. A hitelességhez nálam az is hozzátartozik, hogy táplálkozási tanácsadó szakiskolát végeztem. Úgy gondolom, hogy ez is szükséges volt ahhoz, hogy ha valaki megkeres, ne mondjak neki hülyeségeket, ne vezessem félre, hanem lehetőleg hasznos dolgokat tanuljon tőlem az illető.

Kiss Mona: A mentes sütiskönyv

Nálad hogyan, mivel kezdődött a mindenmentes élet?

Az életem 2012-ben drasztikusan megváltozott.  Volt egy este, amikor mentőt kellett hívni, annyira rosszul lettem. Emlékszem, a földön fetrengtem a fájdalomtól és a Miatyánkot imádkoztam. Vizsgálatok hosszú sora következett. A diagnózis cöliákia, azaz gluténérzékenység és cukorbetegség. Ekkoriban vasággyal együtt negyvennégy kilogrammot nyomtam. Olyan volt az egész, mint egy hatalmas vihar. Egyik bajt követte a másik. Kiderült, hogy liszt-, tej- és mogyoróallergiám van.

Kétségbeestél?

Érdekes, nem estem kétségbe. Tök őszintén mondom. Édesapám, aki katonatiszt volt, fegyelemre nevelt. Ez a fegyelmezettség és tudatosság hasznosnak bizonyult akkor is, amikor húsz éven át táncoltam. Amikor megvolt a diagnózis, én azonnal felvettem a kesztyűt. Elkezdtem barátkozni az alternatív lisztekkel, igaz, akkor még nem volt ennyire nagy a választék. Kevertem-kavartam a köles-, kókusz-, hajdina-, kukorica-, tápióka- és rizsliszteket, próbálgattam a különféle keverékeket. Eleinte sok volt a kudarc, de nem adtam fel. Egyre jobb dolgokat sütöttem ki. Elindítottam a Mona Konyhája portált. Egyre többen kaptak rá a receptjeimre.

Megismernek, megállítanak az utcán?

Igen, egyre többen. Múltkor a piacon ruhát válogattam a kisebbik gyerekemnek, és azt vettem észre, hogy egy nő nagyon néz. Aztán elkiáltotta magát: „Atyaég, én egyszerűen imádom a receptjeidet!” Ilyen és ehhez hasonló szituációk vannak, igen. Imádok ezzel foglalkozni. Szívvel-lélekkel sütök mindenmentes sütiket. Tudom, nagyon nehéz belecsöppenni ebbe a világba. Kifejezetten küldetésemnek érzem, hogy szeretettel és empátiával minél több ételallergiásnak segítsek élvezni az ételeket és magát az életet. Most már mindent meg tudok oldani úgy, hogy az adott étel diétás és természetesen jó ízű legyen.

Soha, egyetlen pillanatra sem keseredtél el?

Egyetlenegyszer. Egy üzletközpontban sétáltunk, én és a két gyerekem. Vigyáznom kellett, hogy ne vegyék észre, hogy amikor elmentünk egy csokis édességekkel dugig megpakolt pult mellett, eleredtek a könnyeim. Csokipasztillából is létezik már mindenmentes, a sütis könyvben sok receptem készül ezzel. Szóval minden megoldható. Helyettesíthető a tej, a vaj, a túró, a sajt, a mascarpone, a joghurt. Tojáshelyettesítő is van már, tehát akár egy rántottát kíván valaki, akár egy piskótát tojásmentesen, az is működik.  A gyermekeim születése után azt is meg kellett tanulnom, hogy velük hogyan tudom megszerettetni ezeket az ételeket, merthogy sajnos ők is ételallergiások. Azt hiszem, a hasonló problémáktól szenvedőknek sokat segíthet a könyvem. Mind a hatvan sütirecept glutén-,tej-, tojás-, szója, – mogyoró – cukor- és élesztőmentes, kész lisztkeverékmentes és vegán. Elárulom neked, hogy ezt a hatvan receptet mindösszesen három nap alatt sütöttem meg, hogy ezek a csodálatos fotók elkészülhessenek róluk. Ez az ötödik könyvem. Igyekeztem úgy összeválogatni a recepteket, hogy mindenféle süti helyet kapjon, az édes vagy sós keksztől egészen a kelt tésztáig. Most itt, neked az amerikai csokis kekszet készítem el!

Mehet a sütőbe a keksz! (Fotó: a szerző)

Milyen alapanyagok kellenek hozzá?

Én most ezt barna rizslisztből csinálom meg. Szoktam hangsúlyozni, hogy a lisztek mellé használjunk rostokat, hogy a tésztánknak jó állaga legyen. Ezek a lisztek teljesen másképpen viselkednek, mint a búzaliszt. Nincs meg benne az a bizonyos glutén- adta ruganyosság. Ezt helyettesíthetjük például útifűmaghéjjal vagy más sikérhelyettesítővel. Ebbe most tápiókakeményítő, quinoapehely is kerül. Egy dolgot érdemes tisztázni: a legtöbb gluténmentes lisztkeverékeknek magas a szénhidráttartalma, nagyjából megegyeznek a búzalisztével. Tehát, aki azt hiszi, hogy a gluténmentes lisztek fogyókúrásak, az téved. Elkészült a süti! Hogy ízlik?

Ekészült a keksz (A szerző fotója)

Hozzávalók:

·       20 dkg barna rizsliszt

·       7 dkg tápióka keményítő

·       3 evőkanál édesítő (1:4)

·       4 dkg natúr quinoapehely

·       6 g sütőpor

·       12 dkg mentes csokoládé apróra darabolva

·       21 dkg margarin

Elkészítése:

Az alapanyagokat egy tálba tesszük és jól összedolgozzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire, kb. fél maréknyi golyókat formázunk és tenyerünkkel lenyomkodjuk.

180 fokos sütőben kb. 12-15 perc alatt készre sütjük.