„A gyomromra megy az idegeskedés” – mítosz vagy tudomány? (x)

nlc | 2020. Június 23.
Test és lélek folyamatai, mint tudjuk, összefüggenek. Néha fájdalmasan…

Vannak, akik csupán biológiai konstrukciónak tekintik a szervezetet, és minden probléma mögött szervi okot keresnek. Az ő számukra testnek és léleknek nem sok köze van egymáshoz, így például azt is valamiféle misztikus állításnak gondolják, hogy valakinek azért fájhat a hasa, mert gondjai vannak az életével.  

Pedig a jelenség ma már tudományosan alátámasztott: lelki- és testi állapotunk, jóllétünk összefügg, ahogy rossz közérzetünk, betegségünk mögött is állhatnak pszichés okok. Érdekes, hogy gyomrunk különösen érzékenyen reagál a stresszhelyzetekre (amellett, hogy nyilván sokaknál nagyon is materiális dolog okoz tüneteket, például egy ételallergia, gyulladás vagy fertőzés a szervezetben).

Fontos stresszorok

• nyomás

• frusztráció

• konfliktus

• szorongás

 

Stresszhelyzetet említettünk, de érdemes tudni, hogy ez nem feltétlen negatív fogalom. Csupán készenléti állapotot jelent felfokozott érzelmekkel, amit mondjuk, egy jó hír vagy kellemes tevékenység éppúgy kiválthat, mint a mindennapi nyomás a munkahelyünkön. Valójában ez a fokozott testi és mentális állapot volt a záloga annak, hogy egy vészhelyzetből el tudjunk menekülni. Ilyenkor a szervezet kibillen az egyensúlyából, de minden erejével azon van, hogy visszakerüljön a komfortos állapotába. Épp ezért átmenetileg sok minden megváltozik benne. Például az ideg- és hormonrendszer működése, felgyorsul a szívverés és a légzés, a vér a végtagok felé áramlik, emelkedik a vérnyomás és a vércukorszint.

Mindez nagyon jól jön akkor, ha valóban menekülni kell, de ez ma már igen ritka. Ha nem szükséges, vagy nem lehet kilépni egy számunkra megterhelő helyzetből, ráadásul a nyomás hosszú időn át fennáll, akkor viszont egyszerűen csak viselnünk kell a sok kellemetlen hatást, amit ez a felfokozott izgalmi állapot okoz.

Lehetséges következmények

• koncentrációs zavar

• depresszív gondolatok

• káros szokások

• alvászavar

• szexuális problémák

• fejfájás

• kimerültség

• magas vérnyomás

• hasi tünetek: hányinger, hasmenés vagy épp székrekedés, puffadás, görcsök

A folyamat nagy vesztese a gyomor- és bélrendszer, vagyis az emésztés (ezért olyan gyakori, hogy ha valaki orvoshoz fordul például gyakori hasfájással, akkor a szakember rákérdez, mennyire stresszesek a mindennapjai. Általában eléggé…).

Ha meggondoljuk, a „gyomorideg” kifejezés nem is olyan tudománytalan, hiszen gyomorfalunkat is behálózzák az idegek; természetesen emésztőrendszerünk működése is kapcsolódik a vegetatív idegrendszerhez. De mi is a pontos magyarázata a negatív reakcióknak?

Nehezebb helyzetekben testünk a táplálkozást mellékes dolognak „gondolja”, emiatt a nyelőcső összeszorul, csökken a bélrendszer vérellátása, a belek mozgása lassul, kivéve a vastagbelet: ott ellenkező változások zajlanak. A rendezetlen bélmozgások okozzák a puffadást, a fájdalmakat. Összességében kevesebb emésztő enzim valamint kevesebb nyák termelődik, ezért a bélfal érzékenyebbé, sebezhetőbbé válik. A gyomorban tovább tart a savhatás, ami refluxos panaszokhoz vezethet. Mindez szétzilálja a jótékony bélflórát is: elszaporodhatnak a kórokozók.

A stressz a gyomrodnak is árthat (Fotó: pexels.com)

Emellett az immunrendszer sincs a topon ilyenkor, úgyhogy nagyobb a kockázata egy esetleges fertőzésnek, nő a gyulladásra való hajlam.

Tudnunk kell, hogy a folyamat összetett, úgyhogy a panaszok kivizsgálása sem lesz gyors. Ami viszont biztos: feltétlen ki kell vizsgálni, ha a tünetek rendszeresen, akár hetente többször, netán minden evés után jelentkeznek.

A többség a „testi” diagnózist keresi először, ami helyes is, hiszen nem egy olyan emésztőszervi krónikus betegség létezik, ami egy egész életre meghatározhatja az életmódunkat, étkezésünket. Ugyanakkor a fentiekből kitűnik, hogy nem árt foglalkozni a lelki tényezőkkel is.

Ennek megfelelően segíthet, diéta, probiotikumok szedése, gyógyszeres kezelés, de van, akinél már az is eredményt hoz, ha átalakítja az életmódját: rászokik a jógára vagy épp meditációra, autogén tréningre, esetleg pszichológus segítségével próbálja feltárni gondjai eredetét.

A gyógynövények ereje is segíthet egy békésebb, stresszmentesebb állapot kialakításában – olyan napokkal, amelyekbe nyugodtan belefér egy-egy hosszabban elfogyasztott ebéd vagy vacsora anélkül, hogy közben a problémáinkon kattognánk, utána meg a hasunkat masszírozva nyögdécselnénk a kanapén.

A cikk az Iberogast forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.

Exit mobile version