2001. Június 27.

Valóban petefészek-gyulladás?

A köznyelvben a kismedencei gyulladásos betegségeket általában "petefészek-gyulladás" névvel illetik. Gyakran rásütik ezt bármilyen alhasi fájdalomra, fõleg ha a panaszok a kismedence egyik oldalán erõsebbek. Tudni kell azonban, hogy számos más betegség, illetve állapot okozhat ilyen fájdalmat…

Dr. Sztanyik László

Vigyázat! Félreértés

Ha a panaszok valóban belső nemi szervi eredetűek, akkor sem a petefészkek gyulladása szokott dominálni – ez csak igen súlyos esetekben és szinte mindig másodlagosan fordul elő -, hanem a petevezetőké.

De lássuk, hogyan is alakulhat ez ki!

A gyulladások okai

A kismedencében elhelyezkedő, ún. belső nemi szervek gyulladásos kórképeiben döntően a baktériumok játszanak szerepet, mégpedig legtöbbször nemcsak egy törzs, hanem egyszerre több (polymicrobiális fertőzés). Ezek a kórokozók leggyakrabban a hüvelyből, vagy a méhnyakból ún. felszálló fertőzésként kerülnek egyre feljebb a nemi szervek üregein keresztül. A hüvely-méhnyak-méhüreg-petevezető útján kijuthatnak a szabad hasüregbe is, ahol súlyos esetben a hashártya gyulladását is okozhatják.

Manapság már igen ritka a nemi szervek tbc-je, melynek során a véráram útján kerülnek a baktériumok a petevezetékekhez. A nyirokerek útján történő terjedés szinte kizárólag szüléshez vagy vetéléshez kapcsolódó súlyos fertőzés esetében jön létre. Előfordulhat még méhen belüli fogamzásgátló eszköz (“spirál”) okozta gyulladásnál is.

A baktériumok törzshelyei

A baktérimok lehetnek a beteg saját hüvelyében, bélrendszerében egyébként normális körülmények között is meglévő baktériumok, melyek a méhnyakban lévő nyákdugón, mely a belső nemi szervek védőgátja, nem képesek átjutni. Ezek csak valamilyen nőgyógyászati beavatkozás, vagy szülészeti esemény során juthatnak be a méh üregébe, majd innen feljebb haladnak. Másik csoportjuk a nemi úton terjedő és a méhnyakon áthatolni képes baktériumok (Chlamydia, Gonorrhoea).

A petevezető-gyulladások fajtái

Mint már volt róla szó, a nőgyógyászati eredetű heveny kismedencei gyulladások döntő többsége nem petefészek-gyulladás. A főleg “felszálló” fertőzések először a petevezető nyálkahártyáját fertőzik meg, majd a kórokozó típusától és számától függően terjednek tovább, és okoznak tüneteket. Klinikailag kétféle petevezető-gyulladást különböztetünk meg:

1. Egyik a viszonylag hirtelen kifejlődő és heves tüneteket okozó típus. Általában menses körüli időszakban kezdődik, alhasi fájdalom, hőemelkedés vagy láz, rendellenes hüvelyi folyás, elesettség jellemzi. A fájdalom többnyire mindkét oldalra kiterjed és a derékba, lábakba sugározhat, teltségérzet, puffadás is kísérheti. Ilyenkor kifejezetten fájdalmas a nőgyógyászati vizsgálat – a kórelőzményben valamilyen eszközös beavatkozás szokott szerepelni.

2. A másik típus enyhébb tünetekkel jár és lassabban, olykor szinte észrevétlenül fejlődik ki. Ezt a gyulladást leginkább a Chlamydia trachomatis nevű nem úton terjedő baktérium okozza. Korunk egyik leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója ez, ami azonban sokszor az enyhe tünetekhez képest igen súlyos és maradandó károsodásokat okozhat a petevezetőkben. Lassan terjedő, sejtekben élő és azokat elroncsoló kórokozóról van szó, az ezzel történt fertőzés a későbbiekben meddőséghez vezethet.