nlc.hu
Életmód
A munkahelyi pszichoterror

A munkahelyi pszichoterror

Munkahelyi pszichoterror megnevezéssel azt a konfliktus folyamatot jelölik, mely során valakit, vagy valakiket kollégáik, illetve vezetõik gyakran, hosszabb idõn át különbözõ inzultusoknak, zaklatásoknak tesznek ki.

Ennek következtében az érintetteknél sok esetben pszichikus megbetegedések lépnek fel. (Svédországban például az évi öngyilkosságok tíz-húsz százaléka összefüggésbe hozható a pszichoterrorral.) A kutatások szerint ráadásul az érintettek egy része véglegesen kikerül a munka világából.



A kutatások feltárták azt is, milyen inzultusok tartoznak a pszichoterror körébe, s összesen negyvenhat ilyet gyűjtöttek össze. Ide tartozik például, ha valakinek nevetségessé teszik a járását, vagy szokásait; állandóan félbeszakítják; a magánéletét kritizálják; arra biztatják, hogy forduljon pszichológushoz; összebeszélnek a háta mögött; egészségére káros, vagy értelmetlen munkát adnak neki; fizikailag bántalmazzák; telefonon zaklatják, vagy úgy kezelik, mintha nem is létezne.

Ezen támadó aktusok általános jellemzője, hogy ellenséges, agresszív szándék rejlik mögöttük. Arról azonban ne feledkezz meg, hogy bármilyen munkacsoportban normálisnak tekinthető a személyes konfliktusok és a mások elleni támadások előfordulása. Ezek ugyanis a csoportdinamika és a csoportnorma alakulásának szükségszerű velejárói. Túlzott megjelenésük azonban a munkatevékenység rovására megy. Ha a vezetés nem vesz tudomást ezekről az inzultusokról, akkor a konfliktus teljesen elmérgesedhet. A legszomorúbb a dologban az, hogy egy félév eltelte után a legtöbb esetben megjósolható, mi is fog történni a továbbiakban. A biztos előrejelzés oka az, hogy az esetek lényegében azonos módon játszódnak le.

De hogyan is? A pszichoterror rendszerint egy kisebb konfliktussal kezdődik, mely rendszeres zaklatássá fajul. Ez a kis konfliktus az első fázis. Az érintettek természetesen mindent megtesznek, hogy megvédjék magukat, de az inzultusok érzelmileg kiborítják, szembefordítják a csoporttal és a szélre sodorják őket. (Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy pszichoterrorról csak olyan esetekben beszélhetünk, amikor egy vétlen áldozatra “szállnak rá”, akkor azonban nem, amikor valaki saját viselkedésével váltja ki ezt a reakciót!)

A második fázisban megszilárdul a pszichoterror helyzet, azaz a kis konfliktus pszichoterrorrá válik, mivel a munkahelyen semmi nem történt a megoldás érdekében. A különböző tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor két év is eltelik, amíg a munkaadó vagy a szakszervezet képviselője valamiféle lépésre szánja el magát. Csak ekkor válik az eset hivatalosan is pszichoterrorrá.

Mindeközben a terrorizált személy reményvesztett lesz, mert rájön, hogy senkitől sem várhat segítséget. Ennek hatására pszichoszomatikus tünetekről és nagyfokú közérzetromlásról kezd panaszkodni, és napokra/hetekre betegállományba kerül. Az áldozatok egy része idővel depressziós tüneteket mutat, mások egyre agresszívabbá válnak, ami újabb támadásokat vált ki. A helyzetet az súlyosbítja, hogy ebben a fázisban még a szakértőnek is nehézséget okoz az ilyen esetek felismerése. Könnyen hajlanak arra ugyanis, hogy elfogadják a környezet magyarázatát, miszerint az áldozat a hibás.

A harmadik fázisban munkajogi lépésekre kerül sor. Ez a szakasz kettő és hat év között változik. Svéd kutatások szerint azonban a feltárt pszichoterror eseteknek csupán tíz-húsz százaléka kerül ebbe a fázisba. A munkaadók ugyanis általában úgy tekintik az érintett dolgozót, mint aki már nem használható a munkahelyen, s a törvényes kereteket részben vagy teljesen figyelmen kívül hagyva intézkednek. Ha ilyenkor az érintett dolgozó úgy próbál védekezni, ahogy jogában áll, évekig tartó küzdelemre kerülhet sor. Eközben a dolgozó egyre rosszabb állapotba kerül.

A negyedik fázisban az események gyakran odáig fajulnak, hogy az áldozat teljesen kikerül a munka világából. Pontosan nem ismert, hogy a harmadik fázis után hány eset végződik korai nyugdíjazással, vagy a munka világából való teljes kiválással, a betegbiztosítók szerint ez a feltárt pszichoterror esetek közel felénél történik így.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top