nlc.hu
Életmód
Nem csak Bridget Jones keres rosszul

Nem csak Bridget Jones keres rosszul

Ha a nõk többsége nem is panaszkodik annyit fizetésére, mint Helen Fielding regényének hõsnõje, több felmérés bizonyítja, hogy a nõk a világ minden részén, így Magyarországon is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.

Különbség legfeljebb csak az arányokban mutatkozik: Skóciában például nagyobb a szakadék a férfiak és a nők fizetése között, mint Nagy-Britannia többi országában. Az Egyenlő Esélyek Tanácsa által készített felmérés eredményei szerint a teljes munkaidőben dolgozó skót nők férfi kollégáik fizetéséhez képest csak 80 százalékot visznek haza – annak ellenére, hogy Angliában már 1970-ben elfogadták az egyenlő fizetésről szóló törvényt (Equal Pay Act).

Bárhol Európában

A kontinens keleti felén nagyjából megegyeznek az arányok az uniós országok adataival, melyek szerint a nők ugyanazért a munkáért alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak. 1995-ben ez az arány átlagosan mindössze 75 százalékos volt az EU országaiban és a tagjelölt országokban egyaránt. A legrosszabb a helyzet Portugáliában (67 százalék), de még 1999-ben sem volt olyan ország az unióban, ahol a nők bére elérte volna a férfiak fizetésének 90 százalékát.

Még a sort vezető országokban – Svédországban és Belgiumban – is csak 86-89 százalék az arány, még ha az elmúlt évekhez képest lassú emelkedés tapasztalható is. A legjobb eredményt a tagjelöltek egyike, Szlovénia tudja felmutatni az iparban és szolgáltatásban (89 százalék). 



Diszkrimináció Magyarországon

A hazai szabályozás megfelel a nemzetközi szabályozásnak, sőt kielégítően véd is a munkahelyi diszkrimináció ellen. A munka törvénykönyve (MT) 5. § (1) bekezdése a közvetlen és közvetett diszkriminációt, illetve a munkaviszonnyal össze nem függő körülményből fakadó megkülönböztetést is tiltja, és ezzel olyan széles körűvé tágítja a diszkrimináció fogalmát, ahogy még nyugat-európai országokban sem szokásos.

Mindezzel együtt azt senki sem vitatta a megkérdezett jogászok közül, hogy a diszkrimináció néhány fajtája jelen van Magyarországon is. Ugyanígy az sem titok, hiszen a KSH által közzétett adatokból mindenki kisilabizálhatja, hogy a magyar nők átlagkeresete a férfiak átlagkeresetének körülbelül 80 százalékát éri csak el.

A diszkrimináció nem ritkaság, a munkavállalók mégis csak elvétve próbálják érvényesíteni jogaikat. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon nem tudnak olyan keresetről, amit azért indított volna valaki, mert kevesebbet keresett, mint férfi kollégája. Igaz, arra volt már példa, hogy valaki azért indított pert, mert úgy érezte, hogy esetében sérült az “egyenlő munkáért egyenlő fizetést” elve, de ez inkább a közszférát érintő kérdésekben fordult elő, jellemzően nem a nemek összehasonlításában került terítékre a kérdés. Az ritka, hogy valaki kizárólag munkahelyi diszkriminációra építve indít pert a bíróságon.

Persze vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint nincs szó nemi diszkriminációról, csak arról, hogy a nők a hagyományosan rosszabbul fizetett munkákra, mint például az asszisztensi vagy eladói munkakörökre koncentrálnak. Ez azonban még a férfiak véleménye szerint is túl egyszerű magyarázat lenne.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top