Cha-Cha-Cha
A Cha-Cha-Cha mesterségesen alkotott tánc, a rumbá és a mambó változata. Megalkotója a kubai zenész, Enrique Jorrin Havannából.A zene és tánc először Észak-Amerikát hódította meg, ahol 1954-től a legkedveltebb divattánc lett. Azonban Európa is lelkesedett minden latin-amerikai zene- és táncújdonságért. Németországban a Cha-Cha-Chát először 1957-ben Gerd és Traute Hädrich mint divattáncot mutatta be. A tiszta, világos ritmussal és a variációgazdag, vidám figurákkal a Cha-Cha-Cha nagyon gyors áttörést hozott.
Szamba
A szamba eredetileg több tánc gyűjtőneve, amelyeket az elmúlt évszázadokban az afrikai néger rabszolgák vittek magukkal Kongóból, Szudánból, Angolából új hazájukba, Brazíliába.
Neve a “semba” afrikai szóból származik, ami tipikus csípőmozgásokat jelöl. A kultikus ünnepeken, főleg a bantu népeknél, az extázis, a mámorító tánc állt a középpontban. Ez az afrikai tánckultúra később a brazil partvidéken is elterjedt, így Rióban, Sao Paulóban, Pernambucóban, Bahiában és Maranhaóban. Kedvelt volt a körtánc, amelynek a középpontjában egy szólótáncos vagy egy pár is táncolt. A brazilok ezeket a táncokat batuque, lundu vagy szamba néven is jelölték, amelyek mozgást és ünnepséget jelentettek. A “szamba de moro” nevű körtánc az, amelyet a modern szamba elődjének tekinthetünk.
Ma a szamba uralja a brazil zenei életet. A híres karnevál alkalmából évente új, izgatóan elbűvölő szamba-melódiák születnek. Csak a második világháború után tartozott a szamba a tánczenekarok állandó műsorához. 1948-49-ben a nagyon leegyszerűsített formájában lett nagyon népszerű. A tánciskolák sikerrel vették fel programjukba a szambát, kivívta megérdemelt helyét a táncparketten.
Rumba
A rumba, eredetileg több kubai párostánc gyűjtőneve. A 19. század leírásaiban szenvedélyes, csábító táncként említik, a nő arra törekszik, hogy a férfit kihívó csípőmozgásával elcsábítsa. A “rumba” szó annyit jelent, hogy “ünnep” és “tánc”.
New Yorkon keresztül került át a rumba 1930-ban Európába. A “The Penaut Vendor” volt az első rumbasláger, amely a világot meghódította. Az első rumbakoreográfiát az angolok dolgozták ki, amelyet a franciák és a németek átvettek. (Alaplépés Carré-ban.)
Paso Doble A Paso Doble spanyol tánc, bár hazájában nem látható önmagában a táncparketten, vagy ha igen, akkor egy önállósult változatban a színpadon. Bikaviadal-pantomimként már a húszas években ismert volt.
Mai formájában Franciaországban alkották meg, ahol eleinte főleg táncművészek táncolták, mielőtt show- és később versenytáncként a tánctanárok felfedezték.
A Paso Doble bikaviadalt ábrázol, ahol a férfi a torreádor szerepét veszi át, a nő pedig a piros kendőt, a torreádor capaját testesíti meg, nem a bikát, mint azt sokszor feltételezték. A férfi és a nő tehát együtt mozog egy képzelt bika körül, miközben flamenco-elemeket és az arénabeli küzdelemre jellemző stilizált figurákat adnak elő. Alapul szolgál újra és újra a “Paso Doble”, (kettős lépés), a sarok és a féltalp hangsúlyos lehelyezésével és a ritmikus haladó lépésekkel. A latin-amerikai versenyprogramban 1959 óta szerepel.
