Magabiztosság, agresszivitás, passzivitás

Tiszta típusok általában nincsenek. Az emberek többsége a szituációtól függően ingadozik az egyes viselkedésmódok között. Stresszhelyzetben azonban mindenki hajlamos arra, hogy inkább passzívan vagy agresszíven viselkedjen, annak ellenére, hogy valószínűleg éppen az asszertív viselkedés hozhatna olyan megoldást, amely minden érdekeltnek megfelelő.

Ismerkedjünk meg közelebbről az egyes viselkedésmódokkal, hogy a továbbiakban könnyen meg tudjuk őket különböztetni egymástól és felismerjük az asszertív viselkedés előnyeit!


ASSZERTÍV ÉS NEM ASSZERTÍV VISELKEDÉS

A viselkedés 3 fő típusa:

– PASSZÍV
– AGRESSZÍV
– ASSZERTÍV


Passzív, alárendelődő viselkedés

Jellemzői: 

– beadja a derekát más emberek kéréseinek – nem helyezi előtérbe saját igényeit, ötleteit
– feláldozza magát másokért
– óvatos és félénk, ha saját magáról van szó – hagyja, hogy mások arassák le munkája gyümölcsét
– vitás helyzetekben engedékeny


A passzívan viselkedő indítékai:
– megpróbálja elkerülni, hogy másokat felbosszantson
– megpróbálja megszerezni mások beleegyezését
– meg akar felelni mások elvárásainak


Tipikus szófordulatai:
– “Ne haragudj, hogy az idődet rablom, de…”
– “Ez csak az én véleményem, de…”
– “Ha így gondolod, akkor legyen így!”
– “Ellenére lenne, ha…”


A passzívan viselkedő ember
– terjengősen beszél, sokat magyarázkodik
– ritkán hivatkozik saját véleményére
– mondandóját teletűzdeli töltelékszavakkal
– rossz véleménnyel van saját teljesítményéről
– magára vonatkozó, lekicsinylő szavaival szinte kiprovokálja, hogy mások is egyetértsenek ezzel


Mindezt sajátos testbeszéd kíséri:
– bizonytalan, halk hang
– elhalkult, befejezetlen mondatok – kevés szem-kontaktus
– ideges mozdulatok
– kéztördelés
– görnyedt tartás
– védekezően összefont karok


Agresszív viselkedés

Jellemzői:

– előtérbe helyezi saját igényeit, ötleteit
– mások érdekeit nem veszi figyelembe
– másokat vádol az elkövetett hibákért
– leereszkedő a hozzáállása, ellenségeskedő
– beszédmodora szarkasztikus
– saját teljesítményét fölértékeli, másokét leszólja


Az agresszíven viselkedő indítékai:
– minden áron saját céljai megvalósítására törekszik
– nem törődik mások elképzeléseivel
– le akar győzni másokat


Tipikus szófordulatai:
– “Csináld, mert…!”
– “Ez hülyeség!”
– “Ezt nem gondolod komolyan!”
– “Semmi közöm hozzá, te tehetsz róla!”
– “Az nem fog menni!”


Az agresszíven viselkedő ember
– mindig magából indul ki
– a véleményét tényként kezeli
– gyakran használ fenyegető hangnemet
– lekezelően beszél


Mindezt sajátos testbeszéd kíséri:
– harsány, felemelt hang
– gyors beszéd
– szúrós tekintet
– összeszorított ajkak
– türelmetlen asztalkopogtatás



Asszertív viselkedés

Jellemzői:
– előtérbe helyezi saját szükségleteit, ötleteit
– ugyanakkor elismeri, hogy másoknak is joga van megtenni ugyanezt
– őszinte, nyílt és közvetlen módon fejezi ki álláspontját
– vállalja saját gondolatait
– megkülönbözteti a tényeket és saját véleményét

Az asszertíven viselkedő indítékai:
– igyekszik úgy viselkedni, hogy növelje saját és mások önbizalmát
– célja, hogy hatékonyan oldja meg feladatait
– tiszteletben akarja tartani mások jogait


Tipikus szófordulatai:
– “Én azt hiszem, hogy…. , szerinted?”
– “Én így akarom ezt megoldani. Hogyan érint ez Téged?”
– “Szeretnék…”


Az asszertíven viselkedő ember
– kerüli, hogy másokat befolyásoljon
– főként nyitott kérdéseket tesz fel, mint pl.: “Mit gondolsz erről?”
“Mit jelent ez számodra?”
– problémák esetén igyekszik kompromisszumot kötni


Mindezt sajátos testbeszéd kíséri:
– határozott hang, közepes hangmagasság
– egyenletes beszédtempó
– határozott, de nem számonkérő tekintet
– kiegyensúlyozott, rendszeres szemkontaktus
– nyugodt és nyílt arckifejezés és testtartás


Az asszertivitás előnyei az egyén és a szervezet számára

1. Lehetővé teszi, hogy mások is felismerjék képességeinket és valódi érdemeink szerint értékeljenek.

2. Jó érzést vált ki belőlünk, növeli az önbizalmunkat. Csökkenti az esélyét annak, hogy egyes szituációkban dominánsan, vagy alárendelten fogunk viselkedni.

3. Felismerjük, hogy felelősek vagyunk tetteinkért, érzéseinkért és gondolatainkért, ezért nem fogunk másokat oktalanul hibáztatni, és nem keresünk állandóan mentségeket saját hibáinkra vagy tudatlanságunkra.

4. Időt és energiát takaríthatunk meg, mivel nem kell állandóan azon aggódnunk, hogy megsértünk valakit. Beláthatjuk azt is, hogy nem kell feltétlenül minden vitás szituációból győztesen kikerülnünk.