Nem akarom senki kedvét elvenni egy külföldi állás megpályázásától (úgy értem a legális munkavállalástól), de ennek elnyerésére csak az előírt – és olykor igen szigorú – feltételek teljesítése esetén adják meg a munkavállalási engedélyt.
Németország
Vállalkozó szerződés keretében is lehetőség van a németországi munkavégzésre – az így kiutazhatók kvótája a legmagasabb, ami nem véletlen, hiszen igen népszerű lehetőség a magyarok körében (a kiutazható keret 6789 fő / hónap). Megkötés azonban, hogy a kvótán belül munkát vállalók közül legfeljebb 610-en dolgozhatnak az építőiparban.
A kiutazást biztosító harmadik út a szezonális munkát keresőké: ők évente maximum három hónapnyi időtartamban végezhetnek szezonális mező- és erdőgazdasági, vendéglátó-ipari, zöldség-gyümölcs, továbbá fafeldolgozói munkát. Itt nincs kvóta, mivel a német igényeknek megfelelő számú magyar szezonális munkás kaphat engedélyt.
A legutolsó lehetőség kizárólag informatikusoknak szól: tavaly augusztus óta adnak ki felsőfokú informatikai végzettségű szakembereknek gyorsított és egyszerűsített eljárás keretében munkavállalási engedélyt (becslések szerint ugyanis 10 ezer informatikus kellene a németországi hiány pótlására.)
A két ország 1998-ban kötött gyakornoki egyezményt, amelynek alapján legfeljebb 35 éves magyarok dolgozhatnak, általában egy évig (esetenként további hat hónapig) a szomszédos országban. A tapasztalatok szerint elsősorban hentesek és fiatal vendéglátó-ipari szakemberek veszik igénybe ezt a lehetőséget.
Az Ausztriával kötött ingázóegyezmény tavalyelőtt kezdett működni. (Magyar részről Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megye vesz részt a programban.) Korábban 500 fő utazhatott így ki, jelenleg 1200-an kaphatnak hat hónapra munkavállalási engedélyt, ami korlátlan ideig hosszabbítható. A napi ingázók 50-60 százaléka egyébként a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban dolgozik. További lehetőséget jelent a magyar munkavállalóknak az, hogy Ausztria egyes tartományaiban a helyi munkaerő-piaci helyzettől függően adnak ki szezonális munkaengedélyeket.
Magyarok külföldi munkavállalási lehetőségei és a kvóták kihasználtsága | |||
Ország | Egyezmény | Kvóta | Kihasználtság 2000-ben (fő) |
Németország | vendégmunka | 2000/év | 1200 |
szezonális | nincs | 4130 | |
vállalkozói | 6789/hó | 6789 | |
informatikusok | nincs | 80 | |
Ausztria | gyakornoki | 600/év1 | 400 1 |
ingázó | 1200/év2 | 300 2 | |
Svájc | gyakornoki | 100/év | 100 |
Luxemburg | gyakornoki | 20/év | 3 |
Szlovákia | foglalkoztatási | 400/év | 5 |
Románia | szezonális | 8000/év | 3 |
gyakornoki | 700/év | 3 | |
Csehország | gyakornoki | 300/év | 0 |
Franciaország | gyakornoki | 350/év | |
• 1 2000-ben 400 fő volt a kvóta |