A leggyakoribb szövődmény a légzőszervi bakteriális felülfertőződés, mely helye szerint lehet középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő-, vagy tüdőgyulladás. Ilyenkor az emberi szervezetben egyébként is jelenlévő, vagy egyéb baktériumok szaporodnak el, kihasználva, hogy a szervezet védekező képességét az influenzavírus legyengítette. A beteg állapota tovább romlik, a láz nem szűnik, a köhögés váladékossá válik, a köpet és az orrváladék sűrű, sárgás-zöldes lesz. A nem légzőszervi szövődmények ritkábban, a lábadozási szakban lépnek fel, agyhártya-, agyvelő-, vagy szívizomgyulladás alakulhat ki.
A szövődmények felelősek az influenza által okozott halálesetek túlnyomó többségéért. Elsősorban a csökkent védekezőképességű embereket, tehát a csecsemőket, terheseket, időseket, krónikus betegségekben (pl. asztma, szívbetegség, vesebetegség) szenvedőket fenyegetik.
Az influenza (és egyéb vírusos betegségek, pl. bárányhimlő) ritka, de igen súlyos szövődménye az elsősorban gyermekeken jelentkező, májelégtelenséggel és agyvelőgyulladással járó Reye szindróma. A halálozási arány kb. 30%. A szindróma létrejöttének pontos mechanizmusa nem ismert, de a tünetcsoport kialakulása az aszpirin alkalmazásával kapcsolatos. Ezért 16 évnél fiatalabb influenzás betegek kezelése során az aszpirin adása kerülendő!
