A titokzatos golfpályán

Már a biliárd sem hétköznapi őrület, de legalább ott van hozzá a sör, a baseball is kész elmebaj, de lehet közben bagót rágni, és kiadósakat köpködni, de vajon mi visz rá valakit, hogy egy hatalmas mező közepén egy tudatzavaros kinézetű ütővel belesuhintson egy labdába, majd megint, és megint, így terelve a lyuk felé.





Természetesen mindezt egetverő pályabérleti díjak mellett, lehetőleg minél kevesebb ütéssel, és ha pénztárcája engedi, az ütések közti távolságot elektromos kisautóval megtéve, nehogy a jó levegőn megtett séta kedvezően befolyásolja egészségi állapotát.
Megjegyzem a császkálást megnehezítené a decens öltözék, a kötelezően galléros felső, és az ehhez passzoló szöges cipő, no meg a mázsás táska tele ütőkkel.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy a golfot csak azért találták ki, hogy legyen egy hely, ahol a felső tízezer találkozhat, és megbeszélheti üzleti, politikai stratégiáját tisztes távolban a kíváncsi fülektől.





Pedig ez nem így van. A golf komoly múltra tekint vissza. Maga a sportág a tizenötödik századi Skóciából származik, s bár a nemzetközi szövetség csak 1958-ban jött létre, egy évszázada még olimpiai sportágnak számított. Bár idehaza keveset tudunk erről a játékról érdemes belegondolni, hogy lehet benne valami, ha világszerte több mint 60 millióan űzik.





Bár ez a mozgásforma megkövetel némi konzervativizmust, mégsem csak a tehetős emberek sportja olyan országokban, ahol nagyobb elterjedtsége miatt a klubok árkategóriában szélesebb skálán oszlanak meg. Tekintve, hogy a szponzor cégek rendkívüli lehetőséget látnak a golfban, várható, hogy az ázsiai térség után Közép Európát is meghódítja.

Persze további lökést adna, ha a szövetség terveinek megfelelően a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékokon ismét programba kerülne.

Mi marad addig nekünk? Mini tudásúaknak minigolf, a tehetségesebbek pedig elindulhatnak azon a rögös úton, ami a kölcsön szerelésnél kezdődik, és a kvalifikációs útvesztőn át vezet a csúcsra, hogy letaszítsák trónjáról a golf tigrisét. (Tiger Woods) Hát buksza a zsebbe, ütő a tatyóba, és indulás oda, ahol vár az a „szép zöld gyöp”.