Gyötrõ csúz

A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek sorában (a légzőszervi panaszok után) a második-harmadik helyet foglalják el a reumás bajok. A rokkanttá minősítettek több mint 10 százaléka szenved valamilyen mozgásszervi betegségben.Mivel a reuma nem egyetlen, pontosan meghatározható kórkép, ezért gyűjtőfogalomként használják. Gyógyításában több szakterület orvosai vesznek részt.

A reuma lényegében tünetcsoportot jelent: a mozgásszervek fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó betegségeit. Az újabb kutatások eredményeként bizonyos, hogy valamennyi reumás betegségnél kifejlődik a kötőszövet kóros elváltozása: szerkezetileg, kémiai összetételében és anyagcserefolyamatában is. Attól függően, hogy a kötőszövet reumás betegsége hol és milyen formában zajlik le, változóak e kór megjelenési helyei és a tünetei.





A reumás gondok legnagyobb csoportját az ízületek különféle gyulladásos betegségei alkotják. Gyakoriak az izületek elfajulásos, vagy degeneratív betegségei, amelyek – legalábbis kezdetben – nem okoznak gyulladásos tüneteket. Szintén sűrűn előfordul az izmok, az inak, sőt az idegek reumás betegsége. A belső szervek közül e kór elsősorban a szívet támadja meg.





A reuma minden életkorban, mindkét nemnél egyaránt előfordul, leginkább azonban a középkorúakat és az idősebbeket sújtja. Az életkor előrehaladtával egyenes arányban nő a mozgásszervi bajok gyakorisága, amelyek sokszor együtt jelentkeznek más idült betegségekkel.

Érdekesség, hogy a reuma a mérsékelt égöv alatt, így hazánkban is a leginkább elterjedt. Nem túlzás, ha népbetegségnek tekintjük, hiszen honfitársaink több, mint tíz százalékának mindennapjait keseríti.