Vízben úszva

A rendszeres tisztálkodás és bőrápolás szagtalanít. Nyár van, izzadunk. Ez természetes élettani tünet, a szervezetnek egyfajta védekezése a túlzott felmelegedés ellen. Azonban az már egyáltalán nem természetes, hogy ettől bűzölögni kelljen.

Van olyan izzadás is, ami nincs összefüggésben a nyári meleggel. A stressz is kiválthatja a verejtékmirigyek fokozottabb működését, a lelki tényezők, öröm, bánat, gyász, félelem, izgalom is befolyásolhatja. A serdülőkorban is jellemző az erős hónalj-verítékezés.

Vannak, akiket nem zavar a saját testszaguk (más kérdés, hogy a környezet ezt hogy viseli el!), vannak akik szégyenlik, gátlásaik vannak emiatt. Nyakra-főre kenik, vagy fújják magukra a dezodorokat, locsolják a kölniket, de ezektől csak még elviselhetetlenebb az “illat”-felhő, arról nem is beszélve, hogy ezek a szerek gyakran okoznak bőrgyulladást a hónaljban.

Testünkön kétmilliónál több verejtékmirigy található. Legtöbb a tenyéren, a talpon és a hónaljban helyezkedik el. Minden ember verítékének más az összetétele, így a váladéknak is jellegzetesen egyéni szaga van. (Ezért terjedt el a mondás: még a szagát sem bírom!) A verejték szagát a bőrfelületen lévő gombák is befolyásolják.

A kellemetlen testszag leküzdésének első feltétele a mindennapos fürdés, mosakodás, a napi fehérnemű csere. Azt a ruhát, inget, blúzt, pulóvert, amibe beleizzadtunk, másnap semmiképpen ne vegyük fel.

A dezodorokat csak frissen megmosott bőrre ajánlatos alkalmazni. Ha a dezodor bőrgyulladást okoz, azonnal abba kell hagyni a használatát, ilyenkor inkább bőrnyugtató babahintőporral lehet kezelni a felületet. Ma már vannak bőrnyugtató, a verítékszagot közömbösítő gyógy-készítmények.

Ha az erős hónaljszag semmivel nem szüntethető meg, verejtékmirigy megbetegedésről is szó lehet. Ilyenkor szégyenkezés nélkül orvoshoz kell fordulni.