A talpnyaló, az intrikus és a kötekedõ

A talpnyaló

Viselkedése nyálas, mint a csiga, szavai negédesek. Aki sokat időzik a társaságában, számíthat rá, hogy előbb-utóbb „cukorbeteg” lesz. Tudja, hogy átlátunk rajta, mégis, bizton számíthat gyengeségünkre, hiszen ki ne szeretné hallani, mennyire szép, okos és ellenállhatatlan. Hízelgő bókjaival igyekszik magához édesgetni bennünket, elvégre sosem tudni, mire lehetünk még jók neki.






Az intrikus

Ő a manipuláció nagymestere. Akinek ilyen barátja van, nincs szüksége ellenségre. Folyton azon mesterkedik, miként keverhetne bele minket hatalmi játékaiba. Eszköztára kifogyhatatlan: indiszkréció, pletykák, hazugságok, féligazságok, hízelgések. Legyünk tisztában azzal, hogy mi is csupán egyike vagyunk ütős sakkbábuinak. Ne legyen kétségünk: mosolyogva fogja a hátunkba döfni a kést, ha úgy kívánja az érdeke.






A kötekedő

Minden alkalmat megragad, hogy vitába szálljon másokkal. Azonnal beleköt mindenkibe, akiből tekintély sugárzik. Ha másért nem, hát azért, hogy ki ne essen a gyakorlatból. Viselkedése kezdetben védekező állásba kényszerít, folyamatos támadásai azonban hamar kiváltják az agresszív reakciót.