 |
Az unióban nincsenek merev szabályok az egészségügyre vonatkozóan, bizonyos keretek között a tagállamokra bízzák, milyen rendszerben működik a betegellátás. Ezért hazánk csatlakozása után nem fog alapjaiban megváltozni a hazai egészségügy: nem változik a társadalombiztosítási rendszer, nem nő vagy csökken jelentősen a háziorvosi rendelők, kórházak létszáma, nem változik a gyógyszertámogatás mikéntje.
De mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem kell már most többet költenie az egészségügyre. Hazánk (a többi csatlakozni kívánó országhoz hasonlóan) jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az unió tagállamai, márpedig a fejlesztésekhez elsősorban pénz kell. A kórházak korszerűsítésére tavaly egymilliárd forintot különített el a kormány. Az intézmények korszerűsítése, fejlesztése nagyon fontos, hiszen az unióban sokkal könnyebb a betegek szabad áramlása is. Így a hazai kórházak arra lesznek ösztönözve, hogy megtartsák a betegeket, sőt, olyan színvonalon működjenek, hogy más tagállamokból is inkább a mi kórházainkat válasszák a betegek. Csak ebben az esetben lesz esélyük arra, hogy egy más tagországbeli beteg hazai intézményt válasszon. Ez utóbbi lehetőség elsőre talán furcsának hangzik, de elég csak belegondolni: a magyarországi betegellátás a csatlakozás után jóval olcsóbb lesz, mint egyes nyugati államokban, tehát ha nálunk is megkapják a megfelelő színvonalú kezelést, a külföldiek előszeretettel keresik majd fel a hazai klinikákat.
(Az uniós csatlakozás általános kérdéseiről és magyar egészségügyi vonatkozásairól bővebb összefoglalót olvashatnak a Családi Lap márciusi számában.)
