Gyümölcsevésre ideálisak a délelőtti órák, mivel ekkor könnyebben szívódnak fel, és nagyobb mértékben hasznosulnak a bevitt tápanyagok. Lehetőség szerint ne együnk gyümölcsöt valami mással együtt, illetve közvetlenül valami más után, mert emésztési problémákat okozhat. Törekedjünk arra, hogy a gyümölcs üres gyomorba kerüljön, és várjunk 20-30 percet (banán, datolya, szárított gyümölcs esetén többet is), mielőtt egyéb táplálékot fogyasztanánk.
A gyümölcsök között a legtöbb C- vitamint a csipkebogyó, feketeribiszke, citrusfélék (narancs, grapefruit) és a kivi tartalmazza. C-vitaminra van szükség a kötőszöveti rostanyagok kialakulásához, a hajszálerek, porcszövetek, csontok, fogak épségének fenntartásához, a vas tökéletesebb felszívódáshoz.
Antioxidáns szerepét tölti be, vagyis védi az A, és E- vitaminokat, valamint a zsírsavakat az oxidációtól. Legmagasabb C-vitamin tartalma mindig a friss gyümölcsnek van. Tárolás, tartósítás (a fagyasztás is) drasztikusan lecsökkenti a vitamin mennyiségét.
C-vitaminon kívül jelentős folsav, karotinoid, E és K-vitamin, bizonyos fajták esetében B1 és B2 vitamin is található a gyümölcsökben. A karotinoid az A-vitamin elővitaminja, fontos szerepet játszik (a C- és E- vitaminnal együtt) a daganatos megbetegedések és az érelmeszesedés megelőzésében.
Karotinoidokban gazdagok a zöld, sárga, vörös színű zöldségfélék és gyümölcsök (sárgadinnye, kajszibarack stb.). A folsavnak szintén jelentős szerepet tulajdonítanak egyes daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében. Ezen kívül fontos még számos anyagcsere folyamatban és a vérképzésben is.
Emlegetik magzatvédő vitaminként is, mivel megfelelő bevitele a fogamzást megelőzően, valamint a terhesség alatt csökkenti a veleszületett fejlődési rendellenességek kialakulását.
Az ásványi anyagok közül elsősorban káliumot és magnéziumot tartalmaznak kisebb mennyiségben. Egyes gyümölcsök kalcium tartalma is kimagasló (banán, birsalma, ribizke, narancs, naspolya, szeder). Szív- és érrendszeri betegségek esetén különös jelentősége van mindhárom elem megfelelő bevitelének.
A gyümölcsök rostanyag-tartalma igen értékes. Az egyik, és egyben legnagyobb mennyiségben jelen lévő rost-fajta, a pektin, jelentős vízmegkötő képességének köszönhetően, lecsökkenti a béltartalom áthaladásának idejét a tápanyagcsatornán, így megakadályozza a székrekedés kialakulását.
Ezenkívül megköti a bélcsatornában az epesavakat, a zsírsavakat és a koleszterint, emiatt szerepet játszik a vér koleszterin szintjének csökkentésében.
A rostszegény táplálkozás számos betegség kialakulását idézheti elő. Ezek között a leggyakoribbak a vastagbél megbetegedései, például a székrekedés, és a vastagbéldaganat, valamint az anyagcsere zavarai, amelyek megnyilvánulhatnak elhízásban, emelkedett vérzsírszintben, időskori cukorbetegségben, illetve érelmeszesedésben.
Egészségünk megőrzése érdekében fontos egy kiegyensúlyozott étrend kialakítása, amelyben juttassunk megfelelő szerepet a gyümölcsöknek.
