 |
 |
Nem csak gyógyvizeink, hanem ásványvízkészletünk is igen gazdag. A szabályozás szerint természetes ásványvíz az, minden olyan kút vagy forrás vize, amely természetesen vagy védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta, mikrobiológiai szempontból kifogástalan, összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó vagy a természetes ingadozás határain belül van, oldott szilárd ásványi anyag tartalma legalább 1000mg/l-nél és legalább egy táplálkozás-fiziológiai szempontból fontos összetevője alapján megfelel az előírtaknak. Ezek a minimum határértékek: kalcium 60mg/l, magnézium 20mg/l, fluorid 0,8mg/l, jodid 0,05mg/l.
A folyadékszükséglet fedezésére szolgáló ásványvizektől alapvetően különböznek azonban a gyógyvizek. Ezek abban különböznek az ásványvizektől, hogy gyógyhatással is rendelkeznek. Vigyázni is kell velük, hiszen nem biztos, hogy nyakló nélkül fogyasztásuk nagy eredményekre vezetne.
 |
A minősítési eljárás alapfeltétele, hogy orvosi vizsgálatokkal bizonyítsák a gyógyító, de legalábbis prevenciós hatást. Ami fontos: a gyógyhatás nem egy-egy összetevő jelenlétén alapul, hanem azon, hogy az összes elem együttesen milyen hatást fejt ki.
 |
• Alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) gyógyvíz (Salvus)
• Savtúltermeléssel járó gyomorbetegségek, gyulladásos gyomor-bélrendszeri kórképek, hörghurut kezelésére.
• Glaubersós Mira és Hunyadi János, keserűsó tartalmú Ferenc József
Székrekedés ellen, kedvező hurutos bélrendszer, máj és epebetegségek kezelésében.
• Jódos-brómos gyógyvíz (Jódaqua)
Jódhiányos betegségek: golyva megelőzésére és kezelésére valamint érelmeszesedés és krónikus hörghurut kezelésére.
• Kénes gyógyvíz (Parádsasvári Csevice I.)
Élénkíti a légvételt, fokozza a gyomorsav kiválasztást és bélmozgást, idült bélhurutban is kedvező hatású.
