Vannak ugyebár a cukrok
Mégpedig a szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz), répacukor (szaharóz) stb. A legtöbb szénhidrát, amit megeszünk, glükózzá alakul a szervezetben. Van aztán a keményítő, ami már összetettebb. Ez leginkább a gabonafélékben, burgonyában stb. fordul elő. Ráadásul a rostook is szénhidrátok, bár ezek nem emészthetőek, ám az egészséges bélműködéshez elengedhetetlenek, és segítenek a szénhidrát- és zsíranyagcserében is.
Gyorsan hat vagy lassan hat
Hiszen nem mindegy, hogy egy szénhidrát milyen gyorsan, és mennyire emeli meg a cukorszintet, ezzel együtt az inzulin mennyiségét. A gyümölcscukor például lassan emeli a cukorszintet, ám könnyen lesz belőle zsír. A fehérliszttel készült termékek gyorsan felnyomják, míg a durumliszt, és a teljes kiőrlésű liszt lassabban cselekszik, így pl. fogyókúrához határozottan az utóbbit ajánljuk. A tejtermékekben lévő laktóz (tejcukor) közepes sebességgel dolgozik.
A legkevesebb szénhidrát a húsokban van, a gyümölcsök között pedig a szőlő és a banán vezet.
Ha már megetted
Akkor a kellő mennyiség gyorsan elég. A többi egy részéből a máj keményítőt készít, és ezt raktározza, majd amikor kell, gyorsan szőlőcukorrá alakítja, hogy elégesd. Ha pedig még mindig van maradék, abból bizony zsír lesz. És minél gyorsabb cukorszintemelő cukrot eszel, annál gyorsabban megy fel az inzulinszint, és így annál több zsír képződik.
