A vágy titokzatos tárgya: a mell

A magzati fejlődés folyamán a has két oldalán úgynevezett tejléc alakul ki, majd ebből fajoktól függően változó számú emlő formálódik. Emberben kettő marad meg. Szimmetrikus páros szervként a mellkason helyezkedik el. Alakját a nemi érésben nyeri el. Addig a kisfiúk és kislányok mellének formája egyaránt lapos. A környezeténél sötétebbre színeződött (pigmentált) bimbóudvar és a kiemelkedő emlőbimbó jellemzi. Testesebb gyerekeknél a fölhalmozódó zsírszövet miatt az emlő kissé kidomborodhat.

Serdülőkorban az ösztrogén (női nemi hormon) hatására az emlő mirigyállománya megszaporodik. A szervezet felkészül az utódok táplálására. Az emlő nagyrészt zsírszövetből áll, amelybe a tejmirigyek ágyazódnak. Ezeket tejcsatornák kötik össze, amelyek tejmirigyjáratokká egyesülnek és az emlőbimbóba nyílnak. Újabb hormonális hatást jelent a terhesség. Ekkor az eredetileg gesztenyeméretű mirigyállomány felszaporodik. A mell feszessé és érzékenyebbé válik. Élénk tejelválasztás csak a szülés után (vagy közvetlenül előtte) indul meg. A folyamatot a petefészekben termelődő sárgatesthormon irányítja. Mivel ez a hormon a havi ciklusban is szerepet játszik, a menstruáció előtt nagyobbá, érzékenyebbé teszi a mellet. Ilyenkor ugyancsak előfordulhat mérsékelt tejelválasztás, amit szoptatás idején – a környezeti, táplálkozási és lelki tényezők mellett – a képződött tej teljes kiürítése befolyásol. Leghatásosabb ingere a rendszeres szoptatás. Elválasztáskor újabb hormonhatásra a mirigyállomány visszazsugorodik. A mell kisebb-nagyobb mértékben megereszkedhet.

Amikor a nő életének termékeny periódusa lezárul, a hormonműködés „lecsengése” az emlőt is érinti. A változás korában a petefészek működésének csökkenése miatt a mell mirigyállománya sorvadásnak indul. Egyre inkább kötőszövetes kötegekkel átjárt zsírszövetté alakul át.
Aki képtelen elfogadni adottságait vagy testének változásait, plasztikai sebészhez fordulhat.
– Mivel a mellben nincs összehúzódásra képes elem, feszessége elsősorban a bőr rugalmasságától függ – magyarázza dr. Pap Péter plasztikai sebész. – Genetikai hajlam kérdése, hogy egy nő kötőszöveteiben mennyi kollagén rost van. Ezt nem lehet jelentősen befolyásolni. Kevés eredményt várhatunk a különféle krémektől, a mellizmot erősítő tornától. Az emlő súlya teher, amely megnyújtja a bőrt. Formáját megfelelő melltartóval lehet a leghatásosabban megőrizni.
Ha a nő elégedetlen az alakjával, megoldást jelenthetnek az esztétikai sebészeti beavatkozások. A mell kisebbítése, felvarrása vagy nagyobbítása. Bizonyos esetekben, például emlődaganat eltávolítása után, a beavatkozás célja a rekonstrukció (helyreállítás). Ezt a műtétet a társadalombiztosítás támogatja.
Sok téveszme kering a beültetendő implantátumokról.
– Orvosként lehetőség szerint a mellkas formájához, alakjához illeszkedő, legkisebb implantátumot szoktam ajánlani a pácienseimnek, mert így természetesebb hatást lehet elérni. Kevésbé nyújtja meg a bőrt és kisebb a szövődmények veszélye. Maga a szilikon nem káros. A sebészekből, patológusokból, onkológusokból álló konszenzusbizottság állásfoglalása szerint nem növeli a mellrák kockázatát. Mivel a mirigyállomány és a mellizom közé helyezzük, sem a szoptatás képességét, sem az emlővizsgálat biztonságát nem befolyásolja.