Beteg épületek

Büszkék voltunk a hagyományos építészet korlátainak feloldására: a megvilágítás, a szigetelés, a légkondicionálás testi és lelki egészséget, komfortérzetet, a munkavégzés hatékonyságát segítő tudatos alkalmazására. A hallatlanul sok új anyag, szerkezet és technológiai azonban magában hordozta az elbizakodottság csapdáját: használatuk – még tudományosan megalapozva is – szükségszerűvé tette váratlan kockázati tényezők megjelenését. Új lélektani és fiziológiai ártalmak jelentek meg a „beteg épület” szindrómában megtestesülve.

Legjelentősebb ezek közül a belső terek levegőminőségének romlása. Fokozza ezt a hatást a városi környezet külső levegőjének a szennyezettsége is. Megjelennek a bioaerosolok, a poratkák, a dohányfüst, a légkondicionáló berendezésben tömörödő baktériumok (légionárius betegség), a penészgombák, az építőanyagok, oldószerek párái (pl. formaldehid).





Bármelyikük okozhat allergikus betegséget, bár a szenzitivitás nehezen mérhető. Egymásra rakódó hatásuk különösen veszélyessé válhat.
Megjelent – inkább tudatossá vált – a házakba hatoló radon gáz hatása, a légkondicionálás és a mesterséges világítás lélektani károkozása, a zártságérzet, az elektromágneses hatások bizonytalansága, és a már kiküszöbölt azbesztveszély.

Az összhatás a főleg légzésszervi betegségeken kívül letargiában, fáradtságérzetben, koncentrációcsökkenésben, néha agresszivitásban nyilvánulhat meg. A nemzetközi szakmai közösség rendszeresen megtartja a „Healthy Building” (Egészséges épület) és az „Indoor Air” (Belső levegő) nemzetközi konferenciákat. Követhetők így az egyes jelenségekre reagáló megelőző és utólagos gyógyító beavatkozások.





Tervezési tízparancsolat született a beteg épület szindróma megelőzésére. Általános elvként: érdemes visszatérni a természetes világításhoz, szellőzéshez, a növényzet és a víz természetes kondicionáló hatásához. E területeken a környezet és energiatudatos (eco-logical, bioklomatikus) építészet szerkesztési szabályai találkoznak az egészségesével.

Természetesen folytonosan jelennek meg az új ellentmondások, a részletes vizsgálatot igénylő paradoxonok. Ellentmondás van pl. az épület légtömörsége és a belső légállapot egészségessége között. Létrejön az úgynevezett energiaparadoxon; a természetes vagy mesterséges szellőzés csökkentésével lehet hűtési energiát megtakarítani, de milyen áron?