A nõi siker alapja

Érdekesebb mindennek a pszichés vetülete. Amikor függésről beszélünk, sokkal inkább egyfajta erős érzelmi kötésről van szó, arról, hogy csak valakivel kapcsolatban vagyunk képesek megfogalmazni saját magunkat. Így abba a hibába eshetünk, hogy már nem tudjuk megkülönböztetni saját vágyainkat, elképzelésünket a másikétól. Az „azt gondolom, azt érzem, azt cselekszem, amit Te” hátterében az egyedüllét szorongása húzódik meg. Egyedül lenni, azaz önmagammá válni – a legnagyobb siker, amit bárki, legyen az nő, vagy férfi, elérhet. A különbség csak annyi, hogy a férfiak, illetve nők eltérő nemi szerepük folytán más és más eszközt használnak a siker érdekében.





A nőket gyermekkoruktól kezdve sokkal inkább nevelik az alkalmazkodásra, arra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, mint a férfiakat. Ez az alkalmazkodási készség – az egészséges kereteken belül tartva – alapja lehet egy olyan „szociális intelligenciának”, ami a másikra való ráhangolódásra épül. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem kizárólag a nők sajátossága, de az ő eszköztárukban nagyobb súllyal szerepel.

Pontosan az alkalmazkodás miatt a nők sokkal kevésbé mennek bele konfliktusos helyzetekbe, amelyben megjelenik a nyílt összetűzés lehetősége. Innen a kompromisszumos megoldások keresésére való törekvés, a „legyen mindenkinek jó” – megoldás igénye.





A nők harmonizáló funkciója évszázados, csak éppen a terük más: a család békéjét őrizték nagyanyáink, a mai nők pedig a közéletben fogalmazzák meg a társadalmi béke igényét. A női alkalmazkodás, kompromisszumkészség szélsőséges esetben a siker gátja is lehet. Mélyen van kódolva bennünk az az elképzelés, hogy konfliktusba kerülni azt jelenti: harcolni.
A harc, a háború pedig évszázadok óta a férfiak műfaja. Ennek feloldása a konfliktus fogalmának pontosításában áll. Amennyiben képesek vagyunk látni a konfliktusban rejlő lehetőségeket, amely az ellentétek tisztázását, a problémák nyílttá tételét, és így megoldását jelentheti, új eszközzel gyarapodhat az eszköztárunk.

Amennyiben viszont nem merjük vállalni a konfliktust, illetve az azzal járó érzelmi feszültséget, olyan „egyezséget” köthetünk, amiből harc nélkül is vesztesként kerülünk ki.

Sikerünk alapja, hogy meg tudjuk fogalmazni önmagunkat, vágyainkat, céljainkat – önmagunknak. Az ebből merített tudás adja kezünkbe mindazokat eszközöket, amellyel nőként illetve férfiként élni tudunk.