nlc.hu
Életmód
Agyérbetegségek

Agyérbetegségek

Legbonyolultabb szervünk az agy. Irányítja a szervezet életfolyamatait, a külvilág és a belsõ szervek jelzései alapján meghatározza az alkalmazkodás módját. Lehetõvé teszi a szellemi tevékenységet. Az agyérbetegségek ezeket a képességeket veszélyeztetik.

Magyarországon minden tizenharmadik percben szélütés (angol szóval: stroke) ér egy embert. Évente mintegy húszezren veszítik életüket agyérbetegség következtében. A túlélők közül sokan maradandó károsodást szenvednek. A lesújtó adatok lényegesen rosszabbak az európai uniós átlagnál. A magyar emberek egészségi állapotára jellemző, hogy biológiai szempontból évtizedekkel öregebbek a saját koruknál. Nem hetven év fölött éri őket szélütés, hanem ötven-hatvan évesen.

Az agy a legérzékenyebb szervünk. A test tömegének mindössze két százalékát teszi ki, mégis a felvett oxigén húsz százalékát használja fel. Az idegsejtek a vérellátás elakadásával járó oxigénhiánytól vagy a koponyán belüli vérzésektől egyaránt károsodhatnak.

Az agyi érkatasztrófa helyétől függ, hogy a szélütés miként érinti a szervezetet. Külön vérellátása van az agy minden területének. Ha például a bal lábat mozgató izmok központját ellátó ér záródik el, akkor az érintett végtag gyenge vagy bénult lesz.

A szélütés (stroke) az agyszövet elhalása, amely az agyi terület elégtelen vérellátása és oxigénhiánya, vagy agyvérzés következményeként jön létre. Fontos meghatározni az agyi érkatasztrófa pontos okát, mert ettől függ a kezelés módja. Ha vérrög (trombus) váltotta ki, a súlyos tünetek visszafordíthatók olyan gyógyszerekkel, amelyek oldják az akadályt. Koponyaűri vérzéseknél azonban nem szabad véralvadásgátlót és vérrögoldást (trombolízist) alkalmazni. A vérömlenyt eltávolító műtét megmentheti a beteg életét.

A működéskiesés a szélütést követően a legnagyobb. Idővel a tünetek enyhülhetnek, mert bár az idegsejtek egy része elpusztult, mások esetleg csak megsérültek és még felépülhetnek. Az agy csodálatos tulajdonsága az is, hogy a kiesett terület szerepét másik veheti át. A közvetlen életveszély elhárítása után a kezelés célja a rehabilitáció, az elveszített képességek visszanyerése hosszú, kitartó munkával.

Jelenleg a betegek harminc-harmincöt százaléka kerül strokecentrumba, pedig a súlyos következmények miatt ellátásukban az idő a legfontosabb tényező.

– Három órán belül az érelzáródást okozó trombus oldható, és a maradandó károsodás elkerülhető – állítja dr. Nagy Zoltán professzor, az Agyérbetegségek Országos Központjának igazgatója, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója. – A súlyos stroke-os állapot komoly műszerezettséget és intenzív ellátást igényel. Korszerűbb MR-készülékkel pontosabb képet kapunk az elváltozás természetéről, ezáltal a háromórás terápiás ablak akár a duplájára is nyújtható.

– Korábban a cél az volt, hogy minden megyei kórházban, egészségügyi intézményben legyen egy kis stroke-egység – mondja a professzor. – Anyagi lehetőségeinket számba véve ma inkább a felszereltség, az ellátás és a sürgős szállítás megszervezése kerül előtérbe. Ideális lenne, ha minden régióban, egyetemi központban, a megyékben és Budapesten felkészült strokecentrum fogadná a betegeket. Ilyen ma három-négy van az országban. Anyagi lehetőségeinktől függ az ellátás színvonala. A vénás injekcióban beadott vérrögoldást (trombolízist) támogatja a társadalombiztosítás, de rendezni kellene az olyan szuper szelektív beavatkozások finanszírozását, mint a károsodás helyére katéterrel bejuttatott vérrögoldás. Bár ez költségesebb, lényegesen hatékonyabb, és kevesebb mellékhatással védi ki a korai károsodást.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top