Béren kívüli juttatások

A Dimenzió Csoport honlapján részletes adatok találhatók arról, hogy milyen méretű, létszámú cégek kerültek be a vizsgált ötszázba. Ennek alapján kijelenthetjük: szívmelengető érzés, hogy 2003-ban a vizsgált cégek 92 százaléka nyújtott étkezési támogatást, illetve 50 százalékuk biztosított alkalmazottainak önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást vagy nyugdíjbiztosítást. A napi betevő ilyen nagymértékű ösztönzésén még talán nem is kapnánk fel a fejünket, hiszen köztudomású, hogy az 1200, 1400 Ft-os étkezési hozzájárulás már-már természetesnek számít az alkalmazottak körében is.

Ám a munkaadók aktív figyelme dolgozóik testi-lelki egészsége iránt – a felmérés szerint – olyan mértékű, hogy az már több mint könnyfakasztó. Ezek természetesen a meghatódás könnyei: a cégek 39 százaléka számolt be arról, hogy támogatja alkalmazottaik sportolását, illetve 32 százalékuk üdülési támogatást nyújt.

A vizsgált mintáról

A felmérés során 498 cég humánpolitikai területért felelős vezetője vállalta a vizsgálatban való részvételt. A vállalatok döntő többsége nagyvállalat volt, a foglalkoztatottak számát tekintve 22,2 %-uk 250 fő alatti, 38,2%-uk 250 és 499 fő közötti, és  39,6 %-uk 500 főnél nagyobb. A vizsgált cégek több mint felének kizárólag magyar, valamivel több mint negyedének kizárólag külföldi tulajdonosa(i) vannak, a válaszadó vállalatok 12,8%-a pedig magyar-külföldi vegyes tulajdonban van (magyar 60,0% külföldi és magyar 12,8%, külföldi 27,2%.)

Halljuk ki persze (némi képzavarral) a sorok közül azt a rövid, ám velős szókapcsolatot, mely szerint “a válaszadó cégek elmondása szerint”. Ennek alapján sejthető, hogy valószínűleg azok méltatták válaszra a kutató céget, amelyek más, például az alkalmazottaik iránt is mutatnak némi érdeklődést.

A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos attitűdökről kérdeztük Koleszár Andreát, a Microsoft Magyarország HR-menedzserét is, mint egy olyan cég személyügyi vezetőjét, amely tavaly kiérdemelte a Legjobb munkahely díjat.

– Véleménye szerint mi készteti leginkább hűségre és magas színvonalú munkavégzésre az alkalmazottakat?

– Amikor elnyertük a Legjobb munkahely díjat, sokat gondolkodtam ezen a kérdésen. Arra jöttem rá, hogy elsősorban a fejlődési lehetőség befolyásolja ezt. Az alkalmazottak látják a területük jövőjét, a karrierlehetőségeket, a fejlődést. Ez a piac folyamatosan változik, ezért a munka sohasem unalmas, rutinszerű. Úgy érzem, hogy a juttatás kisebb mértékben számít. Természetesen fontos, hogy az emberek ne csak erkölcsileg legyenek megbecsülve, és az anyagi oldalról se feledkezzünk meg, de nem ez az elsődleges.





– A Microsoft milyen béren kívüli juttatási formákat alkalmaz?

– Étkezési hozzájárulás, csoportos élet- és balesetbiztosítás, sportolási lehetőség, és egy speciális kiegészítő egészségügyi hozzájárulás. Természetesen munkaeszközként adunk autót, telefont, laptopot.

– Mely juttatási formák a leghatékonyabbak?

– Azok, amelyeket mindenki azonos szinten tud használni. Vagyis hiába támogatjuk a sportolási lehetőséget, ha az emberek egy jelentős része nem tudja igénybe venni, időt szakítani rá. Azokat tartom jónak, amelyek kiterjednek minden emberre – ilyen például a biztosítás.

– Mit tanácsolna azoknak a cégeknek, amelyek kevésbé tőkeerősek, ezért komolyabb juttatásokra nincs pénzük, illetve nem tudnak komolyabb fejlődési, előrelépési lehetőségeket biztosítani az alkalmazottaiknak?





– A kockázati biztosítások nagyon jók – védettséget biztosít a dolgozónak, viszont a munkáltatónak nem jelent terhet, mert nincs járulékfizetési kötelezettség. Az étkezési hozzájárulás nem kerül sokba, és nagyon bejáratott. Ezen kívül az egészségpénztárt is szeretik az emberek, mert választhatnak a szolgáltatások közül.

– Melyek a legfontosabb szempontok a béren kívüli juttatások kialakításánál?

– Megbecsülést fejezzen ki, és mindenki számára legyen elérhető – mindenképpen érvényesülnie kell az egységesség elvének. Nem kötődhetnek a teljesítményhez, az egy teljesen más kategória.