A nők általában nehezen viselik, ha a férfiak szexuális tárgyat látnak bennük. Különösen, ha mindez egy munkahelyen történik. Egy új kollegina számára nagyon megalázó és kellemetlen lehet, ha a férfikollégák szellemes, vagy rosszabb esetben kevésbé szellemes célozgatásaival is meg kell küzdenie. A tesztelésen minden nőnek át kell esni mondják a pasik. Előfordulhat, hogy az új hölgy nem tűnik elég belevalónak az ott dolgozó férfiak szemében. A helyzet ekkor sem rózsásabb, hiszen ebben az esetben éppen ezt éreztetik vele a szexista férfikollégák. Érdemes azonban visszakérdezni. Vajon a nők mi alapján viszonyulnak új férfikollégájukhoz? Még ha más módon is, mint a férfiak, ők talán nem a szexualitás szemüvegén keresztül kategorizálják őket? Ennek megjelenése nem olyan látványos és nem olyan direkt, talán ezért hiszik egyesek, hogy nem is létezik.
Jó pasik és jó nők
Képzeljük el azt az esetet, amikor egy fiatal, jóképű férfi, egyszóval egy igazi “jó pasi” érkezik a munkahelyre. A hölgyek az első napokban úgy csinálnak, mintha nem történt volna semmi, hiszen nem is történt, mondanák ők, csupán egy új kolléga érkezett. A figyelmesebb szemlélő azonban talán észrevesz valami változást a viselkedésükben. A hölgyek stílusához és ízléséhez mérten előkerülnek a szekrényből a férfi szem számára figyelemfelkeltő ruhadarabok. Harsány vagy éppen sokat sejtető blúzok, szűk szoknyák, nadrágok. És persze az arcokra is felkerül egy-egy hangsúlyosabb smink. A harmadik fázisban amely az új munkatársnak még mindig csak a második hete megindulhat az intenzív kíváncsiskodás a férfi magánélete iránt. Indok akad bőven, hiszen az új munkatárs semmit nem ismer, az embereket és a munkahelyet sem. A férfiak magánélete iránti érdeklődéssel azonban csínján kell báni legyenek azok jó vagy kevésbé “jó pasik.”
 |
” Vannak férfiak, akik nehezen viselik a nők intenzív érdeklődését a munkahelyen, mint ahogy egyes nőknek sem tetszik, ha a férfikollégák beszólnak nekik mondja Szabó Csilla pszichológus.
Egy munkahelyen nagyon sok függ attól, hogy a munkatársak miként tudnak együttműködni. Ha a magánéleti érdeklődés harsány és eltúlzott, az új kolléga nyilvánvalóan nem védekezhet azzal, hogy ez őt zavarja a munkájában, hiszen a munkahelyi beilleszkedés kívánalma erősebben nyom a latba.” Szabó Csilla hozzáteszi: a nők hajlamosabbak arra, hogy az új férfikollégát kibeszéljék a háta mögött. Ezt tudván, egy bölcs férfi jobban teszi, ha elsiklik a dolog fölött. Normális esetben úgyis lecsillapodnak a kedélyek, és a kolleginák egy idő után napirendre térnek az új kolléga neme fölött.
Veszedelmes viszonyok
Szabó Csilla szerint a munkahelyen nincs nő vagy férfi – vagy legalábbis ennek így kellene lennie. “
A munkahely nem az a terep, ahol az embernek azt kellene hangoztatnia, hogy ő férfi vagy nő. Ha egy férfi továbbra is zavarónak és megalázónak érzi kolleganői ‘érdeklődését’, az már főnöki hatáskörbe tartozik” – mondja Szabó Csilla. Egy jó főnök általában nem engedi, hogy munkatársai bevonják őt a különféle személyi játszmákba. Ugyanakkor egy jó főnöknek mindenről tudnia kell (és tud is), hogy mi zajlik a háttérben, hiszen a rossz munkahelyi légkör a munkavégzés rovására mehet. Szabó Csilla megjegyzi: egy főnök számára jó taktika lehet, ha nem próbál meg igazságot tenni, hanem négyszemközt próbálja elsimítani a vitás személyi kérdéseket.
Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy egy-két kollegina rajtamarad az ifjú munkatárson: a kezdeti természetes női kíváncsiság átfordulhat szexuális zaklatássá. Ebből akár jogi kategória is lehet az EU-ban még akkor is, ha ma Magyarországon a szexuális zaklatásnak túlnyomórészt nők az áldozatai.
